Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmezőáltal is elismerten 2004. évre vonatkozóan nem nyújtotta be az ajánlatifelhívás III. 2.2. pontjában megjelölt dokumentumokat. Az ajánlati felhívás nemtartalmazott olyan rendelkezést, hogy ez alól a kötelezettség alól mentesülneaz az ajánlattevő, aki 2004. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Hiánypótlás és írásbeli felvilágosítás elhatárolása a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a hiánypótlás és az írásbeli felvilágosítás között? Ez utóbbi mit jelent?
Részlet a válaszából: […] ...és indoklást kell adnia.[A Kbt. kérdéshez kapcsolódó, hiánypótlásra vonatkozórendelkezései a következők:– az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban rendelkezniekell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségétbiztosítja-e, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...megengedett. Idézzükfel ezzel kapcsolatban a Kbt. érvénytelenségre vonatkozó 88. §-át. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Hiánypótlás határesetei

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás felhívásában az ajánlatkérő lehetőséget biztosított a hiánypótlásra. "Hiánypótolható-e" egy olyan ajánlat, amely például csupán egy felolvasólapot/fecnit tartalmaz a kötelezően ismertetendő adatokkal, viszont a formai és tartalmi követelmények nagy részének nem felel meg? Ha nem, akkor meghatározható-e az a határ, amely felett a hiány már nem sorolható a formai hiányosságok közé?
Részlet a válaszából: […] ...83. §-a kifejezetten rögzíti, hogy "...a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok,illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részekéntbenyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...kíván szerződést kötni.A Kbt. – egyszerű eljárásban szintén alkalmazni rendelt – 69. §-a pedig egyrészt tartalmazza az ajánlati felhívás tartalmánál már ismertetetteket, valamint azt, hogy a vállalkozóra és a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.