Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...kiterjed az ajánlattevő pénzügyi-gazdasági, valamint műszaki-szakmaikörülményeire. Ennek érdekében az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban elő kellírnia az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Fenntartott beszerzések

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az a véleményünk, hogy a253. §-ra hivatkozással fenntartott beszerzések/szerződések esetén azajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban hivatkoznia kell erre. Ezen túlmenően azalkalmassági kritériumok között, a törvény 66. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bírálatiszempontokról és az értékelési kérdésekről a Kbt. 57. §-a rendelkezik akövetkezők szerint.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Együttes megfelelés szabályai közös ajánlattétel esetén – ajánlatkérői rendelkezés hiányában

Kérdés: A Kbt. 52. §-a lehetőséget biztosít közös ajánlattételre. Valamennyi további kérdésünk arra az esetre vonatkozik, ha a közös ajánlattevők a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az előírt alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, azaz az ajánlatkérő erre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nem rendelkezett. Kérdéseink ennek megfelelően a következők: A közös ajánlattevők számára vonatkozóan van-e korlátozás? Az ajánlati felhívás 10 százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó alkalmassági előírása értelmezhető-e (utólagosan) a közös ajánlattevőkre is? Az "együttesen való megfelelés" értelmezhető-e úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassági feltételek közül – a közös ajánlattevők választása szerint – egyik feltételnek az egyik, a másiknak a másik (és így tovább, akár váltakozva is) megfelelhetnek, vagy a közös ajánlattevők bármelyikének ugyan, de egyedül kell megfelelnie valamennyi alkalmassági előírásnak?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre válaszunk az, hogy az együttes megfelelésrevonatkozó törvényi rendelkezéstől az ajánlatkérő nem térhet el. A hivatkozottrendelkezés viszont önálló megfelelést ír elő a közbeszerzési törvény 66. § (1)bekezdés a) és b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.