10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
2. cikk / 10 Alkalmatlanná nyilvánítás alapja
Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
3. cikk / 10 Fenntartott beszerzések
Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 253. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a vonatkozó fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő ajánlattevők számára. Kérdésem, hogy ennek értelmében kizárhatja-e a kiíró az eljárásból az éves nettó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű pályázókat? Ha igen, a Kbt. mely paragrafusa alapján? A kizárás nem sérti a Kbt 1. §-ának (3) bekezdését?
4. cikk / 10 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
5. cikk / 10 Mintapéldány bekérése közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?
6. cikk / 10 Együttes megfelelés szabályai közös ajánlattétel esetén – ajánlatkérői rendelkezés hiányában
Kérdés: A Kbt. 52. §-a lehetőséget biztosít közös ajánlattételre. Valamennyi további kérdésünk arra az esetre vonatkozik, ha a közös ajánlattevők a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az előírt alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, azaz az ajánlatkérő erre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nem rendelkezett. Kérdéseink ennek megfelelően a következők: A közös ajánlattevők számára vonatkozóan van-e korlátozás? Az ajánlati felhívás 10 százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó alkalmassági előírása értelmezhető-e (utólagosan) a közös ajánlattevőkre is? Az "együttesen való megfelelés" értelmezhető-e úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassági feltételek közül – a közös ajánlattevők választása szerint – egyik feltételnek az egyik, a másiknak a másik (és így tovább, akár váltakozva is) megfelelhetnek, vagy a közös ajánlattevők bármelyikének ugyan, de egyedül kell megfelelnie valamennyi alkalmassági előírásnak?
7. cikk / 10 "Más szervezet"-re előírható feltételek
Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?
8. cikk / 10 Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata
Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
9. cikk / 10 Új alapítású cég a közbeszerzésben
Kérdés: Minősíthető-e alkalmatlannak az ajánlattevő, ha az ajánlatkérés által szabott feltételeknek az új alapítású társaság az adott időszakra vonatkozó működés hiányában nem felel meg, de a Kbt. 66-69. §-aiban foglalt egyéb, vagylagos feltételeknek igen?
10. cikk / 10 Egyetlen ajánlattevő az eljárásban
Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
