Bontás megkezdése, jelenlét a bontáson

Kérdés: Az ajánlatok bontását az ajánlatételi határidő lejártakor meg kell kezdeni, vagy van arra lehetőségünk, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően határozzuk meg a bontás időpontját? Megtehetjük-e, hogy a bontásról kizárjuk a Kbt. szerinti személyek jelenlétét?
Részlet a válaszából: […] ...kimondják, hogy az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártának időpontjában meg kell kezdeni. Ez azt jelenti, ha az ajánlati felhívásban az ajánlatok benyújtási határidejét például 2014. augusztus 12. 10 órában állapította meg az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ajánlatkérő kötelezése az ajánlattevő által

Kérdés: Kötelező-e a becsült értéket és a fedezetet megadni az eljárást megindító felhívásban? Az ajánlattevő arra szólít fel informálisan, hogy az egyértelmű tájékoztatás érdekében közöljem vele ezeket az adatokat. Megtehetem-e, és kötelezhet-e engem az ajánlattevő a nyilvánosságra hozatalra?
Részlet a válaszából: […] A fedezet és a becsült érték közzétételi kötelezettségét az alábbiakban szabályozza a Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése.Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...részbenközvetlenül támogatja.A fentieken túlmenően a támogatásra irányuló igény esetébenfeloldódik az eljárás indításának az ajánlati felhívás közzétételére vonatkozószabálya, amely segítséget nyújt az ajánlatkérő számára a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. – kérdésben is utalt – 300. §-ának (1) bekezdése szerint,ha a 299. § (1) bekezdésének b) (ajánlati felhívás) pontja vagy (2)bekezdésének a) pontja (hirdetmény) szerinti esetben nem nyújtott be legalábbhárom ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.