Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmét arra, hogy azok körében további szempont(tartalmi elem) meghatározására nincsen mód. Fontos, hogy az ajánlatkérő azajánlati felhívásban rögzített részszemponthoz az ajánlati felhívásban és ne adokumentációban rendeljen alszempontokat, mert a Kbt. 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az ajánlatifelhívásban köteles lehetővé tenni a közbeszerzés egy részére történőajánlattételt. Ebben az esetben az ajánlati felhívásban elő kell írni, hogy aközbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Eljárás két, különböző időpontban benyújtott ajánlat esetén

Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...kíván követni.[A Kbt. idevonatkozó előírásai a következők:Az 51. § (1)-(3) bekezdései az alábbiak szerintrendelkeznek:– az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy azajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot, azzal, hogy az 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
Részlet a válaszából: […] ...éspéldául az ajánlattevő adott mennyiségű árut szállít, melynek egyeskontingenseire az egyes ajánlattevők szerződnek, és az ajánlati felhívás is eredetilegmint szerződő feleket így jelölte meg az ajánlatkérőket, azaz kvázi "közösajánlatkérői"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmezőáltal is elismerten 2004. évre vonatkozóan nem nyújtotta be az ajánlatifelhívás III. 2.2. pontjában megjelölt dokumentumokat. Az ajánlati felhívás nemtartalmazott olyan rendelkezést, hogy ez alól a kötelezettség alól mentesülneaz az ajánlattevő, aki 2004. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Üzemeltetési költség értékelése tervezési-építési tevékenységnél

Kérdés: Tervezési, illetve építési tevékenységre vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén lehet-e értékelési szempont a későbbi üzemeltetési költség?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját,amely a (2) bekezdés alapján a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy– az összességében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Értelmezések a Kbt. 97. §-ához

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatás nem bír. [A fentiekhezkapcsolódva: a Kbt. 57. §-ának (1)-(4) bekezdései a következőket tartalmazzák:Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...azonos;– azt a módszert (módszereket), amellyel megadja aponthatárok [c) pont] közötti pontszámot.A felsorolt feltételrendszert az ajánlati felhívásban kellmegadni [a c) és d) pont esetén az egyéb információk körében] azzal, hogy a d)pont szerinti módszer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Műszaki leírás értékelése

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 58. §-ának (1)-(7) bekezdései pediga következő rendelkezéseket tartalmazzák. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy adokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzésiműszaki leírást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése

Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a bírálatiszempontokról és az értékelési kérdésekről a Kbt. 57. §-a rendelkezik akövetkezők szerint.Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja a következő lehet:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2
3