Egységes közzététel

Kérdés: Jogszerű-e a többszöri módosítás egységes közzététele?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben, amikor a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény tartalmát módosította, és megsemmisítette a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívását és a dokumentációt, továbbá valamennyi, azt követően meghozott ajánlatkérői döntést.Nem érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...(9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése szerinti jogsértés ugyanis objektív, megvalósult azáltal, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az ajánlati felhívásban való közzétételi kötelezettségének. A Döntőbizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy az ajánlatkérő ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.A (2) bekezdés értelmében az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig,amennyiben jogorvoslati eljárás indul, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint, mely rendelkezésértelmében az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:– a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;– a meghívásos, a hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] Eredetileg a Kbt. 2010. január 1-jétől közösségi, majd 2010.július 1-jétől nemzeti eljárásrendben kötelezte a közbeszerzési eljárásokszereplőit, hogy eljárásaikat elektronikusan bonyolítsák le. A kötelezésrevonatkozó szabályt, valamint további, a Kbt.-ben található...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmezőáltal is elismerten 2004. évre vonatkozóan nem nyújtotta be az ajánlatifelhívás III. 2.2. pontjában megjelölt dokumentumokat. Az ajánlati felhívás nemtartalmazott olyan rendelkezést, hogy ez alól a kötelezettség alól mentesülneaz az ajánlattevő, aki 2004. évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] ...részbenközvetlenül támogatja.A fentieken túlmenően a támogatásra irányuló igény esetébenfeloldódik az eljárás indításának az ajánlati felhívás közzétételére vonatkozószabálya, amely segítséget nyújt az ajánlatkérő számára a fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...érvelő ajánlattevő által benyújtott ajánlatot.[A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatérvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 316. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt a Kbt. VII. részének rendelkezései szerint jogorvoslatnakvan helye. A kérdés megválaszolásakor az alábbi Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.