16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Referencia előírása eljárási dokumentumban
Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
2. cikk / 16 Eljárás külföldi pénznemben megadott referencia esetén
Kérdés: A referenciában a megrendelő külföldi partner a megrendelés értékét euróban adta meg – a szerződés és a teljesítés szerint. Ilyenkor az ajánlatkérő hogyan számítja az ehhez a referenciához kapcsolódó értéket?
3. cikk / 16 Pénzintézeti igazolás szükségessége megszűnt bankszámla vonatkozásában
Kérdés: Banki igazolást kell csatolnom attól a pénzintézettől, melynél a számlám a felhívás dátumánál hat hónappal korábban megszűnt?
4. cikk / 16 Felhívástól eltérő dokumentáció
Kérdés: Ha a közzétett ajánlattételi felhívás és a dokumentáció tartalma között eltérés van, melyik az irányadó?
5. cikk / 16 Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására
Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
6. cikk / 16 Felvilágosításkérés minősítése
Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
7. cikk / 16 Kiírásban nem szereplő nyilatkozat előírása a dokumentációban
Kérdés: A dokumentációban előírható-e olyan igazolás vagy nyilatkozat (aláírási címpéldány, szakmai ajánlat, részletes árajánlat stb.) kérése, amelyre a felhívás egyáltalán nem hivatkozik?
8. cikk / 16 Kiegészítő tájékoztatás kérésének formája
Kérdés: Jogszerű-e az a kötelezés, hogy a faxon megküldött – kiegészítő tájékoztatás iránti igényt – e-mailben is meg kell küldeniük az ajánlattevőknek?
9. cikk / 16 Önkéntes hiánypótlás benyújthatósága
Kérdés: Milyen jogszabályon alapul a felhívásnak az a rendelkezése, mely szerint az "önkéntes" hiánypótlást az eredményhirdetést megelőző legkésőbb 10 nappal nyújthatja be az ajánlattevő? Ehhez kapcsolódva kérdésünk az is, hogy a hiányokat meddig lehet pótolni?
10. cikk / 16 Tanúsítvány egyenértékűsége
Kérdés: A kiírás szerint alkalmassági feltétel, illetve annak igazolása, hogy az ajánlattevő rendelkezzen az 14001-es vagy azzal a Kbt. 68. §-ának (5) bekezdése szerint egyenértékű tanúsítvánnyal, illetve be kell mutatni az azzal egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek meglétének egyéb bizonyítékait. Ez utóbbi kitétel mit jelent, és melyek az "egyéb bizonyítékok"? Milyen tartalmú leírás támasztja alá az egyenértékűséget?