Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy nem a Dinamikus Beszerzési Rendszerben történik az ajánlattétel, továbbá hogy az ajánlati kötöttség beáll az ajánlat benyújtásával. A Kbt. az aránytalanul alacsony ár körébe sorolja a kérdésben is jelzett jogkérdést. Miután aránytalanul alacsony ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Rezsióradíj alkalmazása

Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a kirívóan alacsony árral, illetve az annakvizsgálata során alkalmazott metodikával függ össze. Itt hívjuk fel a figyelmetarra, hogy a kirívóan alacsony ár vizsgálatára vonatkozó egyes szabályokmegváltoztak 2010. szeptember 15-ével, aminek következtében az ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Elektronikus bontás folyamata

Kérdés: Az elektronikus bontás hogyan zajlik?
Részlet a válaszából: […] ...ha nincs jelen, akkor az ajánlatkérő két képviselőjeaz ajánlat eredeti példányát a bontáson a 70/A. § (1) bekezdés a) pontja vagyaz ajánlati felhívás szerint összefűzi, vagy az összefűzést kiegészíti, azzalaz eltéréssel, hogy a matricát az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] Az előírások a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásravonatkozóan 2010. szeptember 15-étől úgy változtak, hogy ma már egyértelmű,mikor kell kérdezni, de nem egyértelmű, mikor kell kizárni és érvénytelennényilvánítani az ajánlattevő ajánlatát. Ennek eldöntésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

"Fedezethiányos" kiírás

Kérdés: Milyen esetben írható ki a pályázat, illetve van-e lehetőség annak kiírására, ha nincs rá anyagi fedezet?
Részlet a válaszából: […] ...kezdjük az eljárás megindításával kapcsolatosáltalános szabályokkal. A Kbt. 48. §-ának (1) bekezdése szerint a nyílt eljárásajánlati felhívással indul, amelyet az ajánlatkérő hirdetmény útján kötelesközzétenni. A (2) bekezdés értelmében, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Támogatási igény el nem fogadásának következménye

Kérdés: Az önkormányzat uniós pályázati forrásból fedezné a közbeszerzés ellenértékét. Kiírja a tendert, és ezt követően derül ki, hogy az uniós támogatást nem kapja meg. Mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...érinti a támogatásra irányuló igény elnem fogadásának következményeit az ajánlatkérő szemszögéből:– a nyílt eljárás ajánlati felhívással indul, amelyet azajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni;– ha az ajánlatkérő, illetőleg a Kbt. 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...érvelő ajánlattevő által benyújtott ajánlatot.[A Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatérvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...88. §-a az alábbiakban szabályozzaegy adott ajánlat érvénytelenségét, valamint a kizárás okait.Az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Kiírás időpontja a költségkeret meglétének függvényében

Kérdés: Kiírható-e a közbeszerzési pályázat akkor, ha még nincs jóváhagyott költségkeret?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a Kbt. 53. §-ának (1) bekezdéseszerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatásateljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokrahivatkozni, így lehetőség van arra, hogy a támogatás igénybevételére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.