14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Új termék megajánlása hiánypótlásként
Kérdés: Fénymásoló berendezések szállítására kiírt közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. A közbeszerzési műszaki leírásban előírta az ajánlatkérő, hogy a másolási sebesség tekintetében (lap/másodperc) milyen minimumkövetelményt kell, hogy teljesítsen a megajánlott termék. Értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, amelyben a minimumkövetelmény feletti másolási sebesség is szerepelt értékelési részszempontként. Az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely nem felelt meg a minimumkövetelménynek. Erre a hiánypótlás során felhívták a figyelmét. A hiánypótlásra benyújtott nyilatkozatában az ajánlattevő megváltoztatta a megajánlott terméket, egy, a korábbinál fejlettebb, korszerűbb, de ugyanabba a gépcsaládba tartozó fénymásolót ajánlott meg arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási szabályok ezt lehetővé teszik. Nem kellene az ajánlatkérőnek érvényteleníteni az ajánlatot?
2. cikk / 14 Hiánypótlás terjedelme
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban hiánypótlást biztosítottunk. A bírálati szempontok a következők voltak: ár, fizetési határidő, illetve vizsgálati jegyzőkönyv. A cégek képviselői nyilatkoztak, hogy rendelkeznek ezzel a jegyzőkönyvvel, de nem mindenki csatolta be. Kérdés, hogy a jegyzőkönyv becsatolását előírhatom-e hiánypótlásként? Műszaki, szakmai alkalmasság keretében kértünk termékmintát, de nem mindenki adott be az ajánlattal egy időben. Kérhetem-e az utólagos behozatalát, azaz hiánypótoltathatom-e?
3. cikk / 14 Jogszabály-alkalmazás ajánlati kötöttséggel kapcsolatban
Kérdés: Tárgyalásos eljárás esetén, illetve egyszerű eljárásban tárgyalás alkalmazásakor az ajánlati kötöttség a tárgyalás befejeződésével jön létre. Mindkét esetben alkalmazandó a Kbt. 83. §-ának (6) bekezdése? Vagyis az ajánlattevő hiánypótlás során – ajánlati kötöttség hiányában – sem módosíthatja az ajánlatának ott meghatározott részeit? Amennyiben ez igaz, akkor az ajánlati kötöttség a hiánypótlás során fennáll. Amennyiben a 83. § (6) bekezdése a fenti esetekben nem alkalmazandó, kérem jelöljék meg a pontos jogszabályhelyet!
4. cikk / 14 Ajánlat hibáinak kiigazítása
Kérdés: Mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatban az ajánlattevő hibakiigazításokat eszközölhet, ugyanakkor abban nem lehet törlés, közbeiktatás vagy átírás? Nem ellentmondásos ez?
5. cikk / 14 Minimális ajánlati tartalom
Kérdés: A mindenre kiterjedő hiánypótlás esetén mi az a minimális ajánlati tartalom, amit az ajánlatkérő már ajánlatnak minősíthet, és azzal kapcsolatban kiadhatja a hiánypótlási felhívást?
6. cikk / 14 Önkéntes hiánypótlás indokoltsága
Kérdés: Mi az értelme az önkéntes hiánypótlásnak? Ha az ajánlatkérő nem észlelt hiányt, miből juthat az ajánlattevő arra a következtetésre, hogy ajánlata annak ellenére hiányos?
7. cikk / 14 Ajánlati elemek pótolhatatlansága
Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
8. cikk / 14 Érvénytelen ajánlat pótlólagos iratcsatolás miatt
Kérdés: Amennyiben teljes körű a hiánypótlás lehetősége, és az ajánlattevő csak egy felolvasólapot ad be, melyen az ajánlat fő paraméterei (ár, határidő, ajánlattevő neve, címe stb.) szerepelnek, vagy a bírálati szempontok értékei vannak feltüntetve, akkor érvényes-e az ajánlat, ha az ajánlattevő pótol minden iratot?
9. cikk / 14 Ellentétes rendelkezések a Kbt.-ben a hiánypótlás szabályozásánál
Kérdés: A Kbt. az ajánlati felhívás, részvételi jelentkezés stb. tartalmának meghatározásakor úgy rendelkezik, hogy a fentiekben fel kell tüntetni a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását. 2009. április 1-jétől – úgy tudjuk – a hiánypótlás biztosítása kötelező. Ehhez képest miért tartalmazzák a Kbt. 2009. április 1-jétől hatályos rendelkezései a fentieket?
10. cikk / 14 Ajánlatok pontosítása
Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
