Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] ...a rá vonatkozóiratokkal nem egészítheti ki az ajánlatot, továbbá a korlátozott körűhiánypótlás kizárólag az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásbanmeghatározott ajánlati elemekkel összefüggő hiányokra terjedhet ki.A fentiek alapján tehát nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...során hamis adatot szolgáltatott, illetőleghamis nyilatkozatot tett.A kizárási ok alkalmazása kötelező, amelyre az ajánlatkérőköteles az ajánlati felhívásban hivatkozni. A Kbt. és a Közbeszerzések Tanácsamódosított tájékoztatója a 63. §-ban hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...– az előzőekben bemutatott, kötelező jelleggel figyelembe veendőkizáró okok mellett. Ennek megfelelően az ajánlatkérő az ajánlati felhívásbanelőírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzésértékének tíz százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...kíván szerződést kötni.A Kbt. – egyszerű eljárásban szintén alkalmazni rendelt – 69. §-a pedig egyrészt tartalmazza az ajánlati felhívás tartalmánál már ismertetetteket, valamint azt, hogy a vállalkozóra és a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.