Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] Kiindulópontunk, hogy amennyiben az ajánlatkérő valamely nyilatkozat megtételét írja elő, annak meg kell felelni. Amennyiben formai szempontok miatt történik az érvénytelenítés, mert például nem a megfelelő template-et használta az ajánlattevő, úgy a döntés támadható. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Kizáró ok hatálya alá tartozó gazdasági szereplő a DBR-ben

Kérdés: Indítottunk egy DBR felállítására irányuló eljárást. A beérkezett részvételi jelentkezéseket elbíráltuk, és felállítottuk a rendszert, majd kiküldtünk a rendszerben egy ajánlati felhívást, melyre válaszul az egyik ajánlattevő jelezte, hogy ő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok hatálya alá került, és kéri, hogy tegyük meg a szükséges intézkedéseket. Ki kell-e zárni a DBR-ből az ajánlattevőt, és ha igen, melyik pontra hivatkozva? Vagy mivel nincs ajánlattételi kötöttség, maradhat a DBR-ben, legfeljebb az ajánlatát kell érvényteleníteni abban az esetben, ha mégis ajánlatot tenne az egyik felhívásunkra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (8a) bekezdése alapján a gazdasági szereplő jelezni köteles a kizáró ok hatálya alá tartozást, azaz cselekménykényszer áll fenn, hiszen az ajánlatkérő ezt követően ellenőrzi a megfelelőséget, és amennyiben nem felel meg, úgy kizárja, és ennek megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Érdemes a kérdésre adott választ megelőzően leszögezni, hogy az ISO9001 és ISO14001 ebben a formában történő előírása alapelvet sért, hiszen legalább egyenértékű tanúsítványt vagy annak megszerzése érdekében tett intézkedéseket is kellett volna, hogy lehetővé tegyen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Gazdasági szereplők megjelenése a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A módosított Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdésével kapcsolatban kérdezzük, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen bejelentett, meghívni tervezett gazdasági szereplők, valamint az ezektől a gazdasági szereplőktől független gazdasági szereplők, akik/amelyek "önként" jelentkeztek az eljárásra, tehetnek-e együtt ajánlatot, illetve lehet-e valamely meghívott cég valamely "önként jelentkező" cég alvállalkozója, kapacitásnyújtó szervezete? [A Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.]
Részlet a válaszából: […] Az erre vonatkozó rendelkezést a Kbt. 113. (2) bekezdése tartalmazza az alábbiak szerint:Az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Alkalmasság, kizáró okok igazolása cégnek nem minősülő gazdasági szereplők esetében

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)-(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott igazolások benyújtására.Ebben az eljárási szakaszban kell tehát a kizáró okok és az alkalmasság igazolására, már az ajánlati felhívásban meghatározott igazolási módok szerinti igazolásokat benyújtani.Az igazolások meghatározása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tartalmának meghatározása

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, miszerint előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a közjegyző által hitelesített, a kizáró okok hatálya alatt nem állásra vonatkozó nyilatkozat kifejezetten tartalmazza az adott eljárás tárgyát, illetve hogy ezt a nyilatkozatot csak abban az esetben fogadják el, ha keltezése későbbi, mint a részvételi/ajánlati felhívás feladásának dátuma?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő igénye, mely szerint a nyilatkozat keletkezésének időpontja a felhívás közzététele utáni időszakra vonatkozzon, helytálló. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevő azon nyilatkozatára van szüksége, mely alapján megállapíthatja, hogy az adott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Alvállalkozó bevonása "részbeni" megfelelésre

Kérdés: A pénzügyi alkalmasságnál megfelelhetünk-e 10 százalék alatti alvállalkozóval, abban az esetben, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a P4-P5 követelményeknek együttesen kell megfelelni? Mi a P5-nek nem felelünk meg. 10 százalék feletti alvállalkozóként viszont nem tudjuk bevonni az illető társaságot, mert a P2 pontnak nem felel meg.
Részlet a válaszából: […] ...– akár azajánlattevővel azonos mértékben, akár enyhébb követelményt meghatározva -alkalmassági minimumkövetelményként előírta az ajánlati felhívásban.A (8) bekezdés szerint az (5) bekezdésen kívüli alkalmasságiminimumkövetelményeknek az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő jogosult az ajánlatifelhívásban használt egyes fogalmak dokumentációban történő meghatározására,továbbá jogosult az ajánlati felhívásban előírt – a kizáró okokon ésalkalmassági minimumkövetelményeken kívüli – egyes elvárások,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

10 százalék alatti alvállalkozó alkalmasságának igazolása

Kérdés: A 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján lehetőségünk van 10 százalék alatti nevesített alvállalkozó bevonására a Kbt. 71. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Korábban külföldi anyavállalatunkat erőforrást nyújtó szervezetként vontuk be, mivel 100 százalékos tulajdonosa a vállalatunknak. Mivel azonban most 10 százalék alatti alvállalkozóként is bevonhatjuk, ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ugyanis az ajánlati felhívások nem rendelkeznek külön a 10 százalék alatti alvállalkozóról, csak az ajánlattevőt, a 10 százalék feletti alvállalkozót, illetve az erőforrást nyújtó szervezetet említik például a kizáró okok igazolása, az aláírók aláírási címpéldánya, illetve cégkivonat tekintetében. Az ajánlattevőnek elegendő a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoznia. Így gyakorlatilag elegendő az alkalmassági követelményeknek való minimumkövetelmények igazolása a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján, illetve az alvállalkozó nevének és címének feltüntetése az ajánlatban. Jól értelmezzük a szabályt?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásával kapcsolatos értelmezés helyes. A10 százalék alatti alvállalkozótól csak az aláírási címpéldány, az adottalkalmassági feltétel igazolása kérhető – a kizáró okokról pedig az ajánlattevőnyilatkozik. Az ajánlatban való nevesítéshez semmi nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Alvállalkozó "cseréje"

Kérdés: A Kbt. szerint van lehetőség az alvállalkozó cseréjére, így javasolt mindenképpen bevonni egy alvállalkozót, arra az esetre, ha szükség lenne a végrehajtás során új vagy másik szakértelemre. Ez a megoldás csak 10 százalék feletti alvállalkozóra vonatkozik, aki az alkalmasságban segít, vagy 10 százalék alattira is, akit a teljesítésbe vonok be? Van lehetőségem külső szakértőt (10 százalék alatti alvállalkozó) cserélni akkor, ha az alkalmassági kritériumoknak megfelel az új bevonni kívánt szakértő? Továbbá házon belüli (ajánlattevőnél munkaviszonyban álló) szakértőt kicserélhetek-e külső szakértőre?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében ahiánypótlás során az ajánlat úgy módosítható, úgy egészíthető ki, hogy megfeleljenaz ajánlati felhívás, a dokumentáció vagy a közbeszerzésre vonatkozójogszabályok előírásainak, de a következő módosításokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.
1
2
3
9