Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...a jelen közbeszerzési eljárás feltételrendszere alapján az ajánlati árra a tárgyalások befejezésének időpontjában állt be az ajánlati kötöttség, melynek alapján a végső ajánlati árra kell az ajánlatkérőnek lefolytatnia a fentiek szerint a bírálatot.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Tárgyalás nyílt eljárásban

Kérdés: Az ajánlattevő nyílt eljárást írt ki, majd annak lefolytatása után az ár és a műszaki szempontok vonatkozásában tárgyalni akart. Megtehette ezt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor ez nem jelent más eljárástípusra való áttérést, melyet a Kbt. kategorikusan tilt. Az elektronikus árlejtés az érvényes ajánlatok ajánlati kötöttségét oldja fel a zárt rendszerben történő elektronikus ajánlattétel időszakára. Ez nem a tárgyalás fázisában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
Részlet a válaszából: […] ...részszempont is leválasztható és árlejthető, míg a többi részszempont ezalatt nem változhat, hiszen nem tárgya az árlejtésnek. Az ajánlati kötöttség tehát csak az árlejtési részszempontok vonatkozásában oldódik fel.[A válaszban hivatkozott Kbt. 71. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […] ...engedhető az árlejtésre, ezért az aránytalanul alacsony árvizsgálatának az árlejtést megelőzően is meg kell történnie, ugyanis azajánlati kötöttség erre az időszakra már beállt. Nem szabad összekeverni a kérdéskörta tárgyalásos eljárással, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő tárgyalásos eljárástfolytat. Ha azonban a Kbt. szabályát kihasználva az ajánlatkérő atárgyalásokat követően, az ajánlati kötöttség beállása után kezdeményezárlejtést, akkor ezt csak arra az időszakra vonatkozóan teheti meg, ameddig azárlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...a (2) bekezdés értelmében a tárgyalásos eljárásban nem állfenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerintiajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásoseljárásban – az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó kormányrendelet 22. §-ának (1) bekezdése szerintamennyiben az ajánlattevő az elektronikus árlejtés során nem tesz ajánlatot,ajánlati kötöttsége az elektronikus árlejtést megelőzően papíralapon vagy a 12.§ szerint elektronikus úton benyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 78. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza az ajánlatikötöttségre vonatkozó általános szabályokat. E szerint az ajánlati kötöttség azajánlattételi határidő lejártától kezdődik, és az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2