Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...is a részajánlat tartalma alapján kell megítélni azt, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának mely elemére tette meg az ajánlatát, az ajánlati kötöttség kizárólag az ajánlati tartalomra állhat be. Nem elfogadható tehát a kérelmező állítása, mely szerint pusztán az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárás esetén az ajánlatkérőnek – az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezések alapján – vállalnia kell, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést fog kötni. Az eljárás eredményének közlésével az ajánlatkérőnek is és a nyertesként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás eredményessége

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 3412. számú kérdéséhez kapcsolódóan kérem véleményüket. Ha a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat ajánlati ára nem éri el a 150 millió forintot, de van olyan érvényes ajánlat, amely ezt meghaladja, eredményes-e az eljárás? Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése alapján folytatott tárgyalásos eljárásban a végső tárgyalást követően benyújtott ajánlati árak döntik el azt, hogy a vizsgált kérdés alapján eredményes-e az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánításáról dönt;– a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség, és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát;– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...a jelen közbeszerzési eljárás feltételrendszere alapján az ajánlati árra a tárgyalások befejezésének időpontjában állt be az ajánlati kötöttség, melynek alapján a végső ajánlati árra kell az ajánlatkérőnek lefolytatnia a fentiek szerint a bírálatot.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Önkéntes hiánypótlás

Kérdés: Meddig teljesíthető az ún. önkéntes hiánypótlás, és milyen körben, tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:– a 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy– az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyakra vonatkozónyílt eljárásának szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a már beállt ajánlati kötöttséget feloldva a bírálatiszakaszban tárgyalást tesz lehetővé az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlatok 81....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...is tartania kell magát az ajánlattevőnek, ami annyit jelent, hogy ahhoztovábbi költségelemeket nem számíthat hozzá. Ez sértené az ajánlati kötöttségjogintézményét.Amennyiben ugyanakkor az ajánlati ár kalkulációja során azadott termék, szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásban és tárgyalásoskéntmeghirdetett egyszerű eljárásban nincs ajánlati kötöttség, azaz a felek mindenszerződési feltételről szabadon tárgyalnak, beleértve az ajánlati árat is. Azajánlati kötöttség ezekben az esetekben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás azonos ajánlati árak esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt – nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást, majd újat indítani.Tehát nem kezdhet ez az ajánlatkérő nyílt eljárás keretében tárgyalni, hiszenaz ajánlattevő ajánlati kötöttsége él, az áttérést egyértelműen tiltja aközbeszerzési törvény. [Emlékeztetőül: a Kbt. 41. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.