Nyertes ajánlattevő szerződésmódosítás iránti igénye

Kérdés: Mi a teendő, ha az eredményhirdetésen győztesnek kihirdetett ajánlattevő csak változtatásokkal hajlandó aláírni a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...követően tárgyaljanak a felek a nem lényeges szerződéses feltételekről. Ez a megoldás ugyanakkor példa nélküli, hiszen az ajánlati kötöttség beálltát követően teszi mindezt lehetővé a jogszabály 96. §-ának (6) bekezdésében, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozó bevonása a kivitelezésbe

Kérdés: Egy megnyert építési beruházási pályázat során szerződéskötés előtti stádiumban állunk (alvállalkozó nem lett megjelölve). Időközben úgy alakult, hogy szükséges lesz alvállalkozó bevonása a kivitelezés során. Milyen feltételekkel lehet az ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozót bevonni a kivitelezés során?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt az ajánlatkérő előírta, az 57. § – szerinti kizáró okok hatálya alatt.Mivel ajánlati kötöttség áll fenn, a szerződéskötést követően javasoljuk az új alvállalkozó bevonását, hiszen ezt megelőzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett az ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik.A (6) bekezdés szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...a befizetés igazolásának módját az ajánlati felhívásban meg kellhatározni. A (4) bekezdés szerint, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségénekideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerültokból hiúsul meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza az ajánlatokbontásának kérdéskörét:– az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását azajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontásmindaddig tart, amíg a határidő lejárta előtt benyújtott összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 78. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza az ajánlatikötöttségre vonatkozó általános szabályokat. E szerint az ajánlati kötöttség azajánlattételi határidő lejártától kezdődik, és az ajánlattevő legalább azajánlati felhívásban megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Ajánlat módosítása az ajánlati kötöttség lejárta előtt

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?
Részlet a válaszából: […] ...szabály, de a dokumentációkban az errevonatkozó rendet, átadás-átvétel folyamatát gyakran leírják segítségképpen azajánlatkérők. Az ajánlati kötöttség tehát a törvény 78. §-ának (1) bekezdéseértelmében áll be. (Az ajánlati kötöttség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetés tekintetében a 2006. évi CXXXV. törvénymódosította a Kbt. 96. és 118. §-ait, és előírta az összegzés elektronikus útonvaló megküldését. Az elektronikus megküldésre vonatkozó rendelkezéseket 2007.január 1-jétől kell alkalmazni. Az egyéb iratok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...felkérheti azajánlattevőket ajánlataiknak a szerződéskötés új időpontjának lejártáig történőfenntartására. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége a szóban forgó esetben -eltérő nyilatkozat hiányában – a szerződéskötés új időpontjának lejártáig tart.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.
1
2