Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlattevő az (5) bekezdésben meghatározott időtartam alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik;– az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás két szakasza összevonásra kerül, azaz a beérkezett ajánlatok bontásáig a nyílt eljárás szabályai irány­adók az ajánlati kötöttség beállta nélkül, majd a tárgyalásos eljárás szabályai következnek. Ez nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Az ajánlattételt követően van-e lehetőség elektronikus árlejtés alkalmazására?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus árlejtés alkalmazására az értékelés szakaszában kerül sor, tehát mindenképpen az ajánlattételt követően. Az ajánlati kötöttségnek be kell állnia ahhoz, hogy az ajánlatkérő értékelni tudja a beérkezett ajánlatokat, és az érvényes ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő tárgyalásos eljárástfolytat. Ha azonban a Kbt. szabályát kihasználva az ajánlatkérő atárgyalásokat követően, az ajánlati kötöttség beállása után kezdeményezárlejtést, akkor ezt csak arra az időszakra vonatkozóan teheti meg, ameddig azárlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...a (2) bekezdés értelmében a tárgyalásos eljárásban nem állfenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76-78. § szerintiajánlati kötöttsége, illetőleg – a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásoseljárásban – az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...valamint (4) bekezdése, a71. § (1) és (2), valamint (4) és (5) bekezdése, továbbá a 73. §;– az ajánlattételi határidőre és az ajánlati kötöttségre a74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése;– az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyakra vonatkozónyílt eljárásának szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a már beállt ajánlati kötöttséget feloldva a bírálatiszakaszban tárgyalást tesz lehetővé az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlatok 81....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Tárgyalás szabályainak meghatározása kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban veszünk részt. Kérdésünk, hogy az ajánlati dokumentációban milyen részletességgel kell meghatároznia az ajánlatkérőnek a tárgyalás menetét, szabályait, eljárásrendjét?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő nem közöl információt, azazaz ajánlattevő nem tudja, hogy az éppen következő tárgyalási fordulót követőenbeáll-e ajánlati kötöttsége, akkor erre saját érdekében hivatalosan rá kellkérdeznie. Ha azonban az ajánlatkérő nem közli hivatalosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében atárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg azajánlatkérőnek a 76?78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg – ahirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban – az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.
1
2
3