Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében

Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
Részlet a válaszából: […] ...§ (8) bekezdés alkalmazásának, tehát a hiánypótlás kezdeményezésének. Ezt akár felvilágosításkérés keretében is megteheti az ajánlatkérő, hiszen az ajánlattevő válaszában azonos jogalappal módosíthatja az árrészletező táblázatot, figyelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...tilalmába, ezért az ajánlat érvénytelenítésének jogkövetkezményét kellett volna maga után vonnia. Az adott eljárás során az ajánlatkérő egy alkalommal árindokolást, további két alkalommal annak kiegészítő indokolását kérte a nyertes ajánlattevőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...A gyártói adatlap tehát önmagában nem lehet üzleti titok tárgya, hanem lehet benne olyan tartalmi elem, ami miatt a gyártói adatlapot az ajánlatkérő elkülönített módon, üzleti titokként kívánja kezelni. Ha azonban az ajánlattevő általános információt, üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése

Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett esetben az ajánlatkérő számára a Kbt. két szabályát kell összehangolni, egyrészről a törvény üzleti titokra vonatkozó 80. §-át, valamint az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérésre vonatkozó 69. §-t.Az üzleti titokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...hozatalát nem lehet korlátozni. Ebbe a körbe azonban nem tartozik bele az az adat, melynek üzleti titokká nyilvánítását elfogadta az ajánlatkérő, bár ennek ellenére pontosan ezen nyilatkozatok hiányossága vezetett érvénytelenséghez. Ha tehát ez alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kormányrendelet rögzíti továbbá, hogy amennyiben az adott eljárásban az ajánlatkérő a rezsióradíj mértékét értékelési részszempontként értékeli, úgy aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Ajánlati elem pótlása

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?
Részlet a válaszából: […] ...részletes kifejtése, egyben az értékelésre kerülő részszempont lenyomata, mely az értékelés során alapul szolgálhat arra, hogy az ajánlatkérő megállapítsa, történt-e keresztfinanszírozás, minden költség megfelelő helyen van-e elszámolva, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.