Alvállalkozók kifizetése

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek során elsőként az alvállalkozókat megillető rész kerül kifizetésre az ajánlattevőn keresztül, majd ezt követően az ajánlatkérő az ajánlattevőt megillető részt fizeti meg. A Kbt. és a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet tehát egyértelműen kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...aktív módosítását (gondolunk itt a tartalékkeretre). A téma megítélése nagymértékben függ attól, milyen formában áll hozzá az ajánlatkérő és az ajánlattevő, hiszen módosítás esetében is konszenzusra van szükség.Közbeszerzési szempontból a be nem fejezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...és kivitelezésről van szó, vagy tervezésről és kivitelezésről együttesen. Ha azonban csak tervezési szolgáltatást kíván beszerezni az ajánlatkérő, akkor a kormányrendelet 24. § (3) bekezdésének alkalmazása során az árra vonatkozó értékelési szempont csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...szerint teszi kötelezővé az ESPD-t hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében:A törvény 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokat – az eljárás során adott kiegészítő tájékoztatás és az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet a válaszából: […] ...automatikusan aránytalanul alacsony árnak minősül. Ebben az esetben tehát nincs további indokoláskérési, vizsgálati kötelezettsége az ajánlatkérőnek.A rendelet 25. §-ának (1) bekezdése szerint amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] ...eredetileg csak építési beruházásokra alkalmazott funkcionális megközelítés szempontjai is irányadók.b. Egyéb tényezők, mint ugyanazon ajánlatkérő személye, vagy hogy a különböző szerződésekben foglaltakat ugyanazon vállalkozás is tudná teljesíteni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Azonos cél értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérő étkezést szeretne biztosítani egyrészt a cég képzésein, másrészt a sporteseményein részt vevők részére. Az új egybeszámítási szabály indokolása szerint nem kell egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások értékét, és egybe kell számítani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak, és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ha célnak a képzés, illetve a sportesemény lebonyolítását tekintjük, akkor az előző mondat első része alapján nem kell a két eseményhez kapcsolódó étkezés beszerzését egybeszámítani. Viszont a mondat második része alapján a képzés lebonyolításához kapcsolódó összes egyéb beszerzést (például projektor, vetítővászon beszerzése, előadók felkérése, étkeztetés, szállás) egybe kell számítania, mivel azok egyetlen célra (a képzés lebonyolítására) irányulnak, és funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. Ugyanígy a sportesemények lebonyolításához kapcsolódó összes beszerzést (bírók felkérése, sportpálya bérlése, díjak előállítása, étkeztetés és szállás biztosítása stb.) egybe kell számítani. Elég szubjektívnek tűnik annak meghatározása, hogy mit nevezünk azonos célnak. Fenti esetben lehetne például csupán az étkezés biztosítását célnak tekinteni, függetlenül attól, hogy milyen rendezvényhez kapcsolódik. (Ebben az esetben ezt az is indokolná, hogy az étkezés biztosítása nem tartozik szorosan a képzés, illetve a sportesemény lebonyolításához.) Kérdésünk, hogy az indoklás alapján a képzés/sportesemény feltételeit szorosan biztosító egyéb beszerzéseket egybe kell-e számítani – függetlenül a beszerzés tárgyától? Önök szerint melyik felfogás áll közelebb a törvényalkotók elgondolásához?
Részlet a válaszából: […] ...nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésének értékét akkor sem, ha az ajánlatkérő már mindkét beszerzésre rendelkezik forrással.– Egybe kell ugyanakkor számítani azokat a szerződéseket, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szabálya az alábbiak szerint szólt.A felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenység végzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Rezsióradíj kötelező vizsgálata

Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kormányrendelet rögzíti továbbá, hogy amennyiben az adott eljárásban az ajánlatkérő a rezsióradíj mértékét értékelési részszempontként értékeli, úgy aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] ...tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
1
2