9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Alvállalkozók kifizetése
Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?
2. cikk / 9 Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél
Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
3. cikk / 9 Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme
Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
4. cikk / 9 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
5. cikk / 9 Részvétel ajánlattevőként saját referencia hiányában
Kérdés: Egyezik-e a Kbt. alapelveivel, ha egy ajánlattevő minden esetben alvállalkozóval igazol referenciát, saját teljesítése adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában nincs? Mit tehet ez ellen az az ajánlattevő, aki jelentős saját teljesítményt tud felmutatni adott közbeszerzési tárgyban, viszont annak következtében, hogy a bírálati szempont a legalacsonyabb ár, folyamatosan veszít a tendereken?
6. cikk / 9 Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén
Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
7. cikk / 9 Tervezési feladatok összeszámítása
Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
8. cikk / 9 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
9. cikk / 9 Tulajdonjog építési koncesszió esetén
Kérdés: Melyek az építési koncesszióval kapcsolatos főbb előírások? Építési koncesszió esetén kinek a tulajdonába kerül az épület?
