Hiánypótlás más árfolyam alkalmazásával

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban előírta, hogy az ajánlattevőknek az ártábla egyik tételét 400 Ft/EUR árfolyamon átváltva forintban kell megadnia, azonban az ajánlattevő – módosítva az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott ártáblát – 365 Ft/EUR árfolyammal számolva adta meg. Az ajánlatkérő felvilágosításkérést küldött, amelyre az ajánlattevő úgy javította az ártáblát, hogy az értékelés alá eső mindösszesen ajánlati ár módosítása nélkül elvégezte helyesen az átváltást, azaz 400 Ft/EUR árfolyamnak megfelelően tüntette fel az érintett (átváltandó) tételt, és ezzel arányosan a többi tétel összegét csökkentette, de a végösszeg ugyanaz maradt. Érvényes lehet így az ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...szabálytól, azt úgy rendezi, hogy addig változtatja a sorokat, míg a végső ár nem lesz azonos az eredetileg megadottal. Esetünkben az ajánlatkérő nem szólította fel számítási hiba javítására az ajánlattevőt, ezért ezzel a kérdéssel a továbbiakban nem foglalkozunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] ...érintett ügyben a benyújtott szakmai ajánlat nem tartalmazta a cégszerűen aláírt árazott költségvetést. Az ajánlatkérő a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban akként rendelkezett, hogy: "Szakmai ajánlat: 1. a megajánlott termék paramétereit bemutató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes változatokat megkülönböztetni, azaz mennyiben fontos annak egyértelművé tétele, hogyan fog dönteni az egyes ajánlatok közül az ajánlatkérő. Félreértésre akár az is okot adhat, hogy benyújthatók változatot képező és nem változatot képező ajánlatok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] ...így hiánypótlás keretében a csere nem kezelhető. Amennyiben a végső árat a hiba nem befolyásolná, úgy ezt a megoldást alkalmazhatná az ajánlatkérő.A 71. § (8) bekezdése szerint a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:– nem járhat a 2. § (1)–(3) és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Önkéntes hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)
Részlet a válaszából: […] ...akkor is be lehet nyújtani a törvény 71. §-ának (5) bekezdése szerint, ha egy adott hiányosság pótlására nem szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket.A Kbt. 71. § (3) bekezdésének rendelkezése szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek

Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...új, – egyre csökkenő – árakat, illetve az ajánlat egyes számszerűsíthető elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak. E célból az ajánlatkérőknek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...A gyártói adatlap tehát önmagában nem lehet üzleti titok tárgya, hanem lehet benne olyan tartalmi elem, ami miatt a gyártói adatlapot az ajánlatkérő elkülönített módon, üzleti titokként kívánja kezelni. Ha azonban az ajánlattevő általános információt, üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárás eredményesen zárult, az érintettek tisztában voltak ezzel afeltétellel. Amennyiben eredménytelen az eljárás például az ajánlatkérőhibájából, ebben az esetben alkalmazható a Kbt. 351. §-a – miszerint, ha azajánlattevő kártérítésként kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés tárgyatekintetében megkövetelt jellemzőket. Ezek alapján a közbeszerzés tárgya olymódon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényeltrendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmiteljesítményre, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2