Felhívásban nem nevesített végzettség elfogadhatóvá nyilvánítása korrigendum keretében

Kérdés: Jogsértő-e, ha az ajánlatkérő korrigendum keretében az eljárást megindító felhívásban közölt alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében további, a felhívásban nem nevesített végzettséget is elfogadhatónak nyilvánít?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi előírásokat és a kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatot szükséges áttekinteni. A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével módosíthatja a felhívásban meghatározott feltételeket, ha olyan felhívás tartalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...lehet két szerződés esetében az alábbi döntésben kritizált esélyegyenlőtlen helyzet."A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő az újabb keretmegállapodás időtartamát csak 2016. július 26-tól határozhatja meg, tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül induló tárgyalásos eljárások, vagy a közbeszerzés mellőzésével megkötött szerződések esetében van lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy mentesüljön a későbbiekben az esetleges semmisség megállapításától a szerződés megkötését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR alkalmazása alól. A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése és a Kbt. 41. § (1) bekezdése összeolvasása alapján tehát az ajánlatkérőnek valamennyi közbeszerzési eljárási cselekményét – így jelen esetben a tárgyalási meghívót, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] ...kezdeményezni, melyben érveket hoz fel a gazdasági szereplő arra, miért szükséges, hogy több rész esetében engedjen átfedést az ajánlatkérő az igazolt szakemberek vonatkozásában az egyes részek között. Érdemes friss esetre hivatkozni, például a D. 362/2019....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...D. 425/2019, D. 427/2019, D. 421/2019, D. 419/2019 stb. -, ahol kifejezetten nem biztosította, vagy nem időben biztosította a nyilvánosságot az ajánlatkérő. A jogalap jellemzően az, hogy a Kbt. 37. §-ának (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése

Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az eljárást megindító hirdetmény nem teszi lehetővé több árszempont megjelenítését, így valójában úgy kell eljárnia az ajánlatkérőnek, mintha több nem áralapú szempontot is meg kívánna határozni. A hazai gyakorlat is azt támasztja alá, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...nyílt eljárás esetében a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdése szerint a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.
1
2
3
…
8