Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...kaphat külön tájékoztatást – Kbt. 45. §. Fentiek egyben azt is jelentik, hogy ez a tájékoztatási kötelezettség le is határolja az ajánlatkérő mozgásterét, azaz nem küldheti ki a hiánypótlási felhívást például az EKR-en kívül ajánlatot be nem nyújtók számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. az aránytalanul alacsony ár körébe sorolja a kérdésben is jelzett jogkérdést. Miután aránytalanul alacsony ár esetében az ajánlatkérőnek kötelezettsége az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása, így valójában szükségtelen külön kiemelni egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a Kbt. alapelveit tiszteletben tartva kell eljárnia. Az eltérést valójában az értékelés során nehéz nem észrevenni, így vélhetően az ajánlatkérő egyszerűbb megoldást kívánt választani annak érdekében, hogy eredményes eljárást tudjon kihirdetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Eljárásfajta tőzsdei beszerzésnél

Kérdés: A Kbt. 98. § (4) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén jegyzett és beszerzett. Ez a lehetőség arra vonatkozik, ha az ajánlatkérő közvetlenül a tőzsdén kívánja beszerezni az adott terméket, vagy akkor is alkalmazható, ha a végfelhasználó ajánlatkérő az eljárásban a piacon a termékkel kereskedő gazdasági szereplőktől kíván ajánlatot kérni, akik ezt a terméket tőzsdei kereskedés keretében szerzik be kereskedelmi tevékenységük ellátása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...valóban félreérthető, hiszen a 98. § (4) bekezdése árutőzsdén jegyzett és beszerzett áruról szól az alábbiak szerint:Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá árubeszerzés esetében, ha ... az áru árutőzsdén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlatkérő kötelezettsége az ún. egyéb kommunikációs cselekmény körében

Kérdés: Miért nem válaszol az egyéb kommunikációmra az ajánlatkérő, ha azt szeretném megtudni, hogy mikorra várható az eljárás eredménye, ugyanis már letelt a 60 nap?
Részlet a válaszából: […] ...Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ún. egyéb kommunikációs cselekmény valójában technikai segítség az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációban, de semmilyen kötelezettséget nem keletkeztet az ajánlatkérőre nézve. Gondoljunk például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...tartalma [Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pont], másrészt a törvény 61. § (4)–(6) bekezdéseinek előírásai határolják körül az ajánlatkérő kötelezettségeit, amikor lehetővé teszi, vagy éppen nem teszi lehetővé részajánlat tételét. A 61. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Ajánlatkérő kötelezettségei az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban

Kérdés: Milyen kötelezettségeik vannak most az ajánlatkérőknek abból a szempontból, hogy az elektronikus közbeszerzés még nem kötelező, de az EKR már működik? Kötelező eljárást is indítani, vagy elegendő regisztrálni, és majd később megindítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében már a 2018. év első negyedévében vannak az ajánlatkérőknek kötelezettségeik. A Korm. rendelet 35. §-a szerint ugyan a Rendelet rendelkezéseit csak áprilistól kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti követelmények ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést hogyan kell teljesíteni? Az ellenőrzés megtörténtét a közbeszerzési eljárás során rögzíteni kell, például a BB jegyzőkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése írja elő, hogy milyen esetben érvénytelen az ajánlattevő ajánlata, a 73. § (5) bekezdés pedig az ajánlatkérő kötelezettségét rögzíti az alábbi tartalommal:– az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatoknak az érvényessége nem szempont az eredménytelenné nyilvánítás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
1
2
3
4
9