197 cikk rendezése:
1. cikk / 197 Aláírásminta elfogadhatósága
Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
2. cikk / 197 Alvállalkozó és keretmegállapodás
Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
3. cikk / 197 Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban
Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
4. cikk / 197 Ajánlati kötöttség időszaka
Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
5. cikk / 197 Közbeszerzési dokumentumok módosításának tilalma
Kérdés: Kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordultunk az ajánlatkérőhöz egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban, és jeleztük, hogy a teljesítési határidő nem elégséges. Az ajánlatkérő arra hivatkozott a válaszában, hogy a kiíráson érdemi módosítás nem lehetséges ajánlattételi szakaszban. Mit tehetünk ajánlattevőként?
6. cikk / 197 Keretmegállapodás és az értékelési szempontok
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodást kötni, ahol a versenyújranyitások és a közvetlen megrendelések során változik az értékelési szempont a beszerzési igény tartalma szerint. Van erre jogi lehetőségünk?
7. cikk / 197 Termék megváltoztatása keretmegállapodás 2. részében
Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?
8. cikk / 197 Végső ajánlattétel
Kérdés: Minden értékelési szempontra lehet ajánlatot tenni a második tárgyalás után, vagy csak arra, amire az ajánlatkérő megengedi?
9. cikk / 197 Adminisztratív hiba az ártáblázatban
Kérdés: Reparálható-e az a jogsértés, ha az ajánlatkérő már a bontást követően veszi észre, hogy hiba van az egyik táblázatban, melyet minden ajánlattevő benyújtott, különbözőképpen kezelve az egyik – a felhívás tartalmától eltérő – sor kitöltését?
10. cikk / 197 Szerződés megkötése részek esetében
Kérdés: Több részből álló közbeszerzési eljárásban az összegezés kiküldését követően előzetes vitarendezési kérelem érkezett, amely kizárólag egy részt érint. A vitarendezési kérelemre adott válasz alapján az érintett rész vonatkozásában érdemben (a nyertes személyét érintően) módosításra kerül az összegezés. A többi módosítással nem érintett rész esetében megköthető-e a szerződés, vagy minden részre vonatkozik a moratórium meghosszabbodása? A Kbt. 131. § (6) bekezdése nem tartalmaz külön, a többrészes eljárásokra vonatkozó rendelkezést. További kérdésként merül fel, hogy a módosított összegezés megküldését követően az esetleges iratbetekintést kell-e biztosítani olyan részek esetében, amelyeknél semmilyen változás nem történt az összegezés módosítása során?