Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] ...tűrő, kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (ideértve a nemzetgazdasági okot) védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Védett műhely minőség-ellenőrzése

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)
Részlet a válaszából: […] ...pontos hivatkozást arra nézve, hol lehetne pontosan utánanézni a védett munkahelyeknek.A Kbt. 33. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, vagy a kormány által elrendelt esetben köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet a válaszából: […] ...indokolás az ajánlat része, azaz iratbetekintés során az ajánlatot, a hiánypótlást és az indokolást is köteles az ajánlatkérő megmutatni. Amennyiben az indokolás üzleti titkot tartalmaz, figyelemmel kell lennie a közbeszerzési törvény 83. §-ában megfogalmazottakra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a (3) bekezdést anyertes ajánlatra is alkalmazni kell akkor, ha az a szerződés mellékletétképezi.A (3) bekezdés előírja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzésieljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, sajáthonlapján, ha honlappal nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Zártan kezelendő iratok

Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
Részlet a válaszából: […] ...kritérium igazolásának körébe esik, ezért errevonatkozóan a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése irányadó. Ennek értelmében azajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatok és tények kérését -figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak nemellentétesek a 96/A. §-sal – nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnakminősül.A (3) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlatkérő aközbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, ha nemrendelkezik honlappal a Közbeszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...a 96. § (3) bekezdésével – nyilvános, annak tartalma közérdekűadatnak minősül. A szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő -amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követőenhaladéktalanul köteles közzétenni honlapján – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasság igazolásának vonatkozásában az alábbiKbt.-beli szabály szab korlátokat. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] ...álló keretösszeget/forrásösszeget/anyagi fedezet összegét nemkell az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban megjelölnie azajánlatkérőnek. Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt. értelmező rendelkezése szerint – 4. § 37. pont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...így meghatározott fogalom. Ennek azonban megadja a korlátait is azalábbiak szerint (a további törvényismétléseket nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
1
2