Környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelmények súlyos megszegése

Kérdés: Mit kell értenünk a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja szerinti "súlyos" megszegés alatt?
Részlet a válaszából: […] ...szociális és munkajogi követelmények megszegésére utal az alábbiakban:A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsi irányelv 47. cikkének (2) bekezdését és 48. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes, ha valamely ajánlatkérő szerv egy közbeszerzési szerződés odaítélési eljárására vonatkozó dokumentáció keretében arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...jogi hibában szenved az a teljesítés, amelyben mégsem vesz részt az ajánlatban nevesített alvállalkozó. Ebből következően az ajánlatkérőnek, akit a régi Ptk. alapján igényérvényesítési kötelezettség terhelt, a hibás teljesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a második iratbetekintésre nyilvánvalóan a Kbt. 45. § (1) bekezdésében rögzített határidőn túl került volna sor, emiatt az ajánlatkérő elutasította a kérelmet. A joghelyzet lényege tehát akként foglalható össze, hogy már a kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] ...igény jogosságát a bíróság kikristályosodott szempontrendszer alapján ítéli meg. A kérdés szerinti esetben az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítésekor nem állt még rendelkezésre bírói döntés az ajánlattevő korábbi időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...a hozzájuk kapcsolódó uniós bírósági gyakorlat, valamint ezek talaján a tagállami közbeszerzési törvények azt követelik meg, hogy az ajánlatkérő ne bontson részekre olyan közbeszerzéseket, amelyek egy egységes beszerzésnek minősülnek.Részekre bontáson azt kell érteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Közérdekű tevékenység értelmezése a Kbt. hatálya alá tartozás szempontjából

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozás szempontjából a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontjában írt közérdekű tevékenység fogalmát, illetőleg a jogszabályhely által támasztott egyéb feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...ellát. A következetes döntőbizottsági gyakorlat szerint ipari vagy kereskedelmi jelleg esetén a tevékenység közérdekűsége, illetőleg az ajánlatkérői minőség az egyéb feltételek fennállása mellett sem állapítható meg. Ugyanakkor az ipari vagy kereskedelmi jelleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] ...egy szerződésben megjelölt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt esetet nem valósíthatta meg, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...hátterében a kisebb vállalkozások piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos jogalkotói megfontolás áll, de a lehetőség révén az ajánlatkérők helyzete is könnyebbé válik. A szabály értelmében a Kbt. Harmadik Része szerinti, tehát uniós értékhatár alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szerződés nem, vagy esetleg törvénybe ütköző módon szabályozza a jogutódlás kérdését. Induljunk ki jelen esetben abból, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő között létrejött keretmegállapodás egyáltalán nem rendelkezik a jogutódlás lehetőségéről, ám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
1
2
3
4
23