Bírálóbizottsági tagok tiszteletdíjának egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítése feszegeti a határokat, hiszen hasonló tevékenység vonatkozásában az eljárás során is szerződést fog kötni az ajánlatkérő. Ugyanez a probléma a jogi szolgáltatás esetében nem áll fenn, mert kivételi körben kezelhető, míg pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 424/2017. kormányrendelet határozza meg, hogy az előkészítés körében keletkezett iratokat vagy azok másolatát az EKR-be az ajánlatkérőnek fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő – az ellenőrzésre jogosult hozzáférése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...észszerű már a jogorvoslati kérelemben megtenni, azonban a jogorvoslati fórum minden esetben egyenként megvizsgálja, hogy az egyes ajánlatkérői döntésre vonatkozó kifogások milyen csoportokba sorolhatók, milyen formában különíthetők el a Kbt. 3. § 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Tervpályázati eljárás kötelező lefolytatása

Kérdés: A 310/2015. kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján – összevetve a korábban hatályos 305/2011. kormányrendelet 1. §-ának (4) bekezdésével, mely kötelezővé tette előzetesen a tervpályázati eljárás lefolytatását – kötelező-e a tervszolgáltatás megrendelésére vonatkozó közbeszerzési eljárás előtt tervpályázati eljárás lefolytatása, vagy az ajánlatkérő a saját szükségleteinek megfelelően dönti el, hogy a közbeszerzési értékhatárok elérése esetén csak "sima" közbeszerzési eljárást, vagy azt megelőzően tervpályázatot is lefolytat?
Részlet a válaszából: […] ...első díjazottal, vagy a bírálóbizottság által ajánlattételre felhívni javasolt több nyertes vagy díjazott valamelyikével kösse meg az ajánlatkérő;– ha a tervpályázati eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő megjelölte, hogy a tervpályázati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Aránytalanul alacsony ár építési beruházásnál

Kérdés: Mikor vizsgálandó építési beruházásnál az aránytalanul alacsony ár?
Részlet a válaszából: […] ...automatikusan aránytalanul alacsony árnak minősül. Ebben az esetben tehát nincs további indokoláskérési, vizsgálati kötelezettsége az ajánlatkérőnek.A rendelet 25. §-ának (1) bekezdése szerint amennyiben a rezsióradíj mértéke az eljárásban a Kbt. 76. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzés Döntőbizottság gondoskodik, melyet a kérelmező tudomására hoz. Ennek praktikusan az a módja, hogy a KD az ajánlatkérőt kérdezi meg a becsült érték mértékéről, és szabja ki az igazgatási szolgáltatási díjat. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...érték legfeljebb tizenöt százaléka.A döntés során a bírság mértékét a Kbt. 152. §-ának (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérő együttműködő magatartása, a jogsérelem súlya, értéke is befolyásolja az alábbiak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Tervpályázati eljárás szabályainak változása

Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] ...becsült értéke a tervpályázatokra meghatározott uniós értékhatárt nem éri el. Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat. E rendeletet önként alkalmazó személyre, illetve szervezetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Eredményhirdetés tervpályázatnál

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletszabályrendszere.A 18. § (1) bekezdése szerint a tervpályázat eredményét adokumentációban rögzített időpontig az ajánlatkérőnek ki kell hirdetnie. Azeredményhirdetés alkalmával, de legkésőbb az eredményhirdetést követő 8munkanapon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...érinti az összeférhetetlenségi szabályt, melyszerint a Kbt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosijogokat gyakorol érdekelt gazdálkodó szervezetben, az ajánlatkérő nevében eszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2