Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] ...adódhat, melyek az adott esetben az egy közbeszerzés fennállását támasztják alá, például az egységes tervezés és döntés, ugyanazon ajánlatkérő személye, azonos jogalap és azonos feltételek a szerződések megkötésekor, egy közbeszerzés megítélésekor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Negyedéves tájékoztató közzétételi platformja DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer esetén a negyedévente történő tájékoztatás az eljárás eredményéről milyen platformon jelenik meg? Hol publikálják a hirdetményt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 37. § (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:Az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] ...hátterében a kisebb vállalkozások piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos jogalkotói megfontolás áll, de a lehetőség révén az ajánlatkérők helyzete is könnyebbé válik. A szabály értelmében a Kbt. Harmadik Része szerinti, tehát uniós értékhatár alatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] ...kapacitást biztosító hiányában EEKD-űrlapot sem tesz elérhetővé a rendszer a kapacitást biztosító számára), abban az esetben az ajánlatkérő megsérti a Kbt. 57. §-ának b) pontját.A fenti bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A Kbt. 115. §-ának alkalmazhatósága uniós forrás felhasználása esetén ajogszabály-módosítást követően

Kérdés: A Kbt. új 115. §-a szerinti szabályok másként fogalmaznak, és nem érintik a határon átnyúló jelleget, ami miatt uniós forrás esetében alkalmaztuk az eljárástípust. Hatással van-e a módosítás a korábbi jogértelmezésre?
Részlet a válaszából: […] ...törvény 115. §-a, függetlenül attól, hogy a korábbi megfogalmazás alapján a határon átnyúló jelleget nem azonosították az ajánlatkérők, mely az alkalmazás tiltásának eleme volt. Véleményünk szerint erre korábban sem volt lehetőség, azonban a jogalkotó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] ...a 105. § (2) bekezdésében foglaltak helyett elektronikus árlejtés lefolytatásával is történhet, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén

Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 115. §-ának (1) bekezdése alapján, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

EEKD kezelése kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában

Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az űrlap alkalmazása elsődlegességet élvez, így még az ajánlatkérő kérésére sem tekinthet el az ajánlattevő attól, hogy a kapacitást biztosító szervezet EEKD-ját űrlap formában töltse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő észleli, hogy a közzétett összegezés tartalma nem megfelelő, úgy a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében módosíthatja azt. A módosítás korlátait a jogszabály rögzíti, mely utal a "szükség esetében az érvénytelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
2
3
6