Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a (3) bekezdést anyertes ajánlatra is alkalmazni kell akkor, ha az a szerződés mellékletétképezi.A (3) bekezdés előírja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzésieljárás alapján megkötött szerződést, ha rendelkezik honlappal, sajáthonlapján, ha honlappal nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén

Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt esetben a közbeszerzési törvény gyakranalkalmazott, és várhatóan a 2008-as törvénymódosítás során sem változó, 40.§-ának (2) bekezdését kell alkalmaznunk. Ennek értelmében: a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – hirdetménynélküli tárgyalásos eljárás lebonyolítására lett volna szükség, mivel azátszervezés miatt a sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztásából eredt. Azazlétezett, létezik jogszerű megoldás ebben az esetben is, amely legalább olyangyors, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.