Öntisztázás

Kérdés: Az Európai Bíróság C-66/22. döntése alapján az ajánlatkérő döntött az öntisztázásról. Köteles-e a Közbeszerzési Hatóság öntisztázását az ajánlatkérő elfogadni, amikor ilyen kötelező érvényű európai döntés is a birtokunkban van, ami lehetővé teszi az ajánlatkérő szabad döntését?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezőnek abban igaza van, hogy az Európai Bíróság döntését kötelesek az ajánlatkérők figyelembe venni döntésük meghozatalakor a közbeszerzésben. Az irányelvek implementálása során ugyanakkor a tagállamoknak szabadságuk van az öntisztázás rendszerének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Társasági formát váltott ajánlattevő átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője által elkövetett költségvetési csalás mint kizáró ok

Kérdés: Fennáll-e a Kbt. 62. § (2) bekezdés b) pontjában írt kizáró ok, ha arra derül fény, hogy az időközben társasági formát váltott ajánlattevő korábbi, még az átalakulást megelőzően hivatalban volt vezető tisztségviselője ebben a minőségében korábban költségvetési csalást követett el? Lehetetlenné válik-e ezáltal az ajánlattevő közbeszerzési eljárásokban való részvétele?
Részlet a válaszából: […] ...megtételére, bizonyítékok benyújtására is felhívhatja. Az elfogadott öntisztázásról szóló jogerős határozat alapján az ajánlatkérő köteles úgy tekinteni, hogy az érintett gazdálkodó szervezettel szemben az adott kizáró ok nem áll fenn.(Kéziratzárás:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Kizárás opcionális kizáró ok öntisztázása esetén

Kérdés: Az ajánlattevő egyértelműen az általam előírt 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, amit az ommf.gov.hu alapján igazolni tudok, ellenben öntisztázta magát. Kizárhatom-e akkor, ha ez egy opcionális kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...választható kizáró ok annyiban tekinthető választható kizáró oknak, hogy az ajánlatkérő eldöntheti, a hirdetmény feltételrendszere részévé teszi-e. Amennyiben igen, tartania kell magát a kizáró oki szabályokhoz, beleértve az igazolások elbírálását is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és–ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése ugyanakkor ebben az esetben nem releváns, hiszen az EKR-ben történő közzétételi kötelezettség eljáráshoz kötött, ahol az ajánlatkérő köteles adatokat közzétenni, míg a megbízhatósági határozatot, vagy annak sikertelen tartalmú határozatát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Mivel a Kbt. 64. §-ának (2) bekezdése értelmében az öntisztázást az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles elfogadni, így valójában az ajánlatkérőnek nincs mozgástere abban, hogy figyelembe veszi-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Minősített ajánlattevők igazolási rendje

Kérdés: Az érintett közbeszerzési eljárásban a Kbt. 62. § (1) és (2) bekezdések szerinti kizáró okokról kell nyilatkozni. Hazai ajánlattevők vagyunk, és nemrég megszereztük a minősített ajánlattevői státuszt a Közbeszerzési Hatóságnál. A minősített ajánlattevői tanúsítványban szereplő, 62. § (1) bekezdés szerinti pontok nem fedik le a teljes 62. § (1) bekezdést, hiányoznak belőlük az i), j), m), o) pontok. Ezekre külön nyilatkozatot kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] ...igazolási kötelezettségének (a továbbiakban együtt: hamis nyilatkozat), amennyiben– a hamis adat vagy nyilatkozat érdemben befolyásolja az ajánlatkérőnek a kizárásra, az alkalmasság fennállására, az ajánlat műszaki leírásnak való megfelelőségére vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Öntisztázással kapcsolatos jogerős határozat kezelése bírálati szakaszban

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése szerinti – jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...új, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, ha súlyosan megsértette a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
1
2