Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] ...a Közbeszerzési Döntőbizottság, mely esetben a jogorvoslati fórum megállapította az érvénytelenség fennállását.Az érintett ügyben az ajánlatkérő aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért, amely indokoláskérést a kérelmező ugyan vitarendezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Az ajánlatkérő kötöttsége a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz

Kérdés: Szerződésmódosítás esetén az ajánlatkérő később, egy esetleges jogorvoslati eljárás során kiegészítheti-e a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglalt jogszabályi és ténybeli indokokat újabbakkal, áttérhet-e más indokokra a szerződésmódosítás körében, avagy teljes egészében kötve van a szerződésmódosításról közzétett hirdetményben foglaltakhoz? Hivatkozhat-e az ajánlatkérő a szerződésmódosítás okaként arra, hogy a szerződés megkötésére a tervezettnél későbbi időpontban került sor?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy milyen okból kerülhet sor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítására, és hogy az ajánlatkérőnek ebben az esetben hogyan kell eljárnia, milyen magatartást kell tanúsítania. A 141. § (7) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...jogi hibája lesz.Ugyanakkor ilyen előírás viszonylag ritkán szerepel a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekben, és az ajánlatkérők jellemzően csak annyit várnak el, hogy a nyertes ajánlattevő ellen a teljesítés ideje alatt se legyen folyamatban csőd-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Eljárás műszaki tartalom jelentős hibája esetén

Kérdés: Mi a megoldás akkor, ha az ajánlatkérő a bírálati szakaszban észleli, hogy nagyon komoly elírás történt a műszaki tartalomban, és ez ellehetetleníti a szerződés megkötését? Mire hivatkozhat, mit tehet?
Részlet a válaszából: […] ...főszabály, hogy az ajánlatkérőnek kell biztosítani a reális ajánlattétel lehetőségét a Kbt. 28. §-ának (1) bekezdése szerint. E rendelkezés alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárást – a beszerzés tárgyára és becsült értékére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Szerződéskötés engedélyezése

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?
Részlet a válaszából: […] ...tűrő, kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek (ideértve a nemzetgazdasági okot) védelme indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Ajánlat módosíthatósága

Kérdés: Árindokolás esetében módosulhat-e az ajánlat? Vagy ez csak lehetőség, nem szükségszerű? (A kérdés egy OMSZ-eljárás döntéséhez kötődik, de nem csak az adott esetre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...tilalmába, ezért az ajánlat érvénytelenítésének jogkövetkezményét kellett volna maga után vonnia. Az adott eljárás során az ajánlatkérő egy alkalommal árindokolást, további két alkalommal annak kiegészítő indokolását kérte a nyertes ajánlattevőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás megnyerésére – a)-c) pontok.A (2) bekezdés rendelkezése szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...A gyártói adatlap tehát önmagában nem lehet üzleti titok tárgya, hanem lehet benne olyan tartalmi elem, ami miatt a gyártói adatlapot az ajánlatkérő elkülönített módon, üzleti titokként kívánja kezelni. Ha azonban az ajánlattevő általános információt, üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
2
3
6