A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...és szerződésekre lép életbe.A módosítás értelmében a Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:Az ajánlatkérő köteles az EKR-en keresztül a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] ...míg a második csoportot az EKR-ben – az EKR kormányrendelet 7. §-a értelmében.A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Szerződés feltöltésének díja

Kérdés: Kell-e fizetni azért, ha csak a szerződést szeretné az ajánlatkérő a KBA-ba (CoRe) feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...A KH adatbázisában történő közzétételi kötelezettség innen ered.A törvény 43. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...és kivitelezésről van szó, vagy tervezésről és kivitelezésről együttesen. Ha azonban csak tervezési szolgáltatást kíván beszerezni az ajánlatkérő, akkor a kormányrendelet 24. § (3) bekezdésének alkalmazása során az árra vonatkozó értékelési szempont csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás megnyerésére – a)-c) pontok.A (2) bekezdés rendelkezése szerint az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a hirdetmény közzététele nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik.A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
Részlet a válaszából: […] ...Azonban az új Kbt.-módosítás meg fogja oldani a kérdést, mert lesz lehetősége olyan ajánlattevőnek is az ajánlattételre, akit az ajánlatkérő nem hívott meg, melynek eredményeként bevonásra is kerülhet a meghívott mellett más, közös ajánlattevő. Továbbá nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...mindenképpen szükséges a jogorvoslati fórum tájékoztatása, ez független a rezsimtől.A Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:– az árubeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
1
2
3
6