10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Üzleti titok indokolásának kérdései
Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
2. cikk / 10 Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban
Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
3. cikk / 10 Zártan kezelendő iratok
Kérdés: Ha a szakemberek vonatkozásában például diplomát kell csatolni, kérhető-e annak zártan kezelése?
4. cikk / 10 Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt
Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
5. cikk / 10 Közzétételi kötelezettség
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
6. cikk / 10 Üzleti titok referenciaigazolásban
Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
7. cikk / 10 Keretösszeg mint üzleti titok
Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
8. cikk / 10 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
9. cikk / 10 Üzleti titok közlése referenciaként
Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
10. cikk / 10 Versenysemlegesség sérelme
Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
