Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...A különbség tehát ott érhető tetten, hogy a kétszakaszos tárgyalásos eljárás két szakasza összevonásra kerül, azaz a beérkezett ajánlatok bontásáig a nyílt eljárás szabályai irány­adók az ajánlati kötöttség beállta nélkül, majd a tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárást követő árlejtésnél

Kérdés: Ha tárgyalásos eljárást követően árlejtést bonyolítok le, mikor kell a fedezetet ismertetnem? A Kbt.-t vagy a 257/2007. kormányrendeletet kell alapul vennem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. alapján a fedezetet az ajánlati kötöttség beálltakor, az ajánlatok bontását megelőzően kell ismertetni.A törvény 62. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét a Kbt. 62. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően nem az ajánlatok bontásának megkezdésekor, hanem az elektronikus árlejtés lezárását követő tájékoztatás [24. § (3) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Hiánypótlás hibás ajánlati elem vonatkozásában

Kérdés: Lehet-e hiánypótlás tárgya az ajánlat hibásan benyújtott része?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatokkal kapcsolatos hiánypótlási kérdéseket a Kbt.83. §-a rendezi. A hiánypótlással kapcsolatos rendelkezések szerint azajánlatkérő a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások ésnyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.