Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény alapján maximum 30 (áru,szolgáltatás) vagy 60 (építési beruházás) napon belül kell eredményt hirdetniaz ajánlatok bontásától, azaz nyílt eljárás esetében az ajánlati kötöttségbeálltától számítva. Az eredményhirdetéstől 30 (áru...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eredményhirdetés halasztása a gyakorlatban

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetés megtartására vonatkozó szabályokat aKbt. 94. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Írásos eredményhirdetés

Kérdés: Az eredményhirdetés történhet kizárólag írásban?
Részlet a válaszából: […] Nem, amennyiben a törvény nyilvános eredményhirdetést ír elő,arra nincs lehetőség, hogy ajánlatkérő csak az összegezést küldje ki postán.Például egyszerű eljárás esetében nem kötelező nyilvános eredményhirdetésttartani, mivel a közbeszerzési törvény 300. §-a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljáráselső szakasza a részvételi szakasz, amely részvételi felhívással indul. Arészvételi felhívásra a Kbt. 101. §-a az irányadó, melynek (2) bekezdése arrólrendelkezik, hogy a részvételi felhívásra a nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] ...ezt meg kívánta változtatni. Ez a felhívás, illetvea dokumentáció ajánlatkérő általi módosítását jelentené, amelyre viszont azajánlatok bontását követően már nincs lehetősége. A Kbt. 76. §-ának (1)bekezdése rendelkezik ugyanis arról, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Ajánlattevők visszalépésének szabályozása a közbeszerzésben

Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első és második része vonatkozásában: aközbeszerzési törvény nem tartalmaz rendelkezéseket a sem nyertes, sem pedigmás ajánlattevő ún. visszalépési eseteire, azaz bármelyik ajánlattevő bármilyenindokra hivatkozással megteheti azt. Ha a nyertes ajánlattevő lép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.