9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
2. cikk / 9 Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén
Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
3. cikk / 9 Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése
Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
4. cikk / 9 Indokoláskérés kirívóan alacsony árra elektronikus árlejtés esetén
Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?
5. cikk / 9 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
6. cikk / 9 Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén
Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
7. cikk / 9 Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre
Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
8. cikk / 9 Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén
Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
9. cikk / 9 Tájékoztatás elmulasztásának következményei
Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)-(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
