Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...tájékoztatástaz ajánlatok bontását megelőző 5. munkanapig kell kérni, arra a választ abontás előtti 3. munkanapig kell megadni.Az ajánlatok elbírálására az általános 30 napos – építésiberuházásnál 60 napos – időtartam áll az ajánlatkérő rendelkezésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Tanácsi útmutatók

Kérdés: Az új törvény szerint már csak útmutatót adhat ki a Tanács. Mi lesz a régi anyagokkal, melyeknek nem útmutató a nevük?
Részlet a válaszából: […] ...2/2004. számú módosított ajánlás az összességébenlegelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és azajánlatok elbírálásáról;– 3/2004. ajánlás a Kbt. hatálybalépése előtt kötöttszerződésekről;– 2/2006. számú ajánlás a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényesajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. § megfelelően alkalmazandó;– az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeliösszegezésben [93. § (2) bekezdése], valamint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlásában a Közbeszerzések Tanácsa azösszességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazhatómódszerekről és az ajánlatok elbírálásáról készített, ő és ű betűket nemtartalmazó, ugyanakkor hasznos tájékoztatót. A Közbeszerzések Tanácsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűközbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlatikötöttség jön létre;– az ajánlatkérő azajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott mintaszerint írásbeli összegezést köteles készíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közzététel szerződésteljesítésről a Mód. Kbt. szerint

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a Kbt. 307. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása kötelező-e az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...a 74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése; az ajánlatokbenyújtására és felbontására a 79-80. §; az ajánlatok elbírálására a 81-89. §,a 91-92. §; az ajánlatok elbírálásáról szóló tájékoztatásra a 97. §;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább háromajánlattevőt kell magában foglalnia.Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a közbeszerzésitörvény 90. § (2) bekezdésének és a 199. § (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Mindezeken túl az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.
1
2