Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ezek részletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően köteles írásbeli összegezést készíteni – tájékoztatást adva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ezekrészletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hárommunkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésétkövetően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és azt mindenajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Eljárástípusok az új Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben milyen eljárásfajták vannak? Melyek a főbb változások?
Részlet a válaszából: […] ...ezek részletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, delegkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásánakbefejezését követően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és aztminden ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ezek részletesindokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hárommunkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésétkövetően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és azt mindenajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlásában a Közbeszerzések Tanácsa azösszességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazhatómódszerekről és az ajánlatok elbírálásáról készített, ő és ű betűket nemtartalmazó, ugyanakkor hasznos tájékoztatót. A Közbeszerzések Tanácsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az egyszerűközbeszerzési eljárás alkalmazását. A tárgyalások befejezésével ajánlatikötöttség jön létre;– az ajánlatkérő azajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott mintaszerint írásbeli összegezést köteles készíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...a szervezet javára tevékenykedők között legalábbegy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteleslétrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben nem tervpályázati eljárásról van szó, és aKözbeszerzési Szabályzat ezt megengedi, úgy a közbeszerzési törvény értelmébenennek csak abból a szempontból lehet akadálya, amennyiben a szakértő nemtekinthető a szervezet annak tevékenységében személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] ...abírálati szempontok alapján értékel, továbbá az ajánlatkérőnek azokat a főbb,számszerűsíthető adatokat ismertetnie kell az ajánlatok elbírálásakor,amelyeket a bírálati szempont (részszempontok) alapján értékel. Ebbőlkövetkezően valamennyi bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.
1
2