Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ezek részletesindokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hárommunkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésétkövetően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és azt mindenajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Részszempontok értékelése

Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlásában a Közbeszerzések Tanácsa azösszességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazhatómódszerekről és az ajánlatok elbírálásáról készített, ő és ű betűket nemtartalmazó, ugyanakkor hasznos tájékoztatót. A Közbeszerzések Tanácsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább háromajánlattevőt kell magában foglalnia.Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a közbeszerzésitörvény 90. § (2) bekezdésének és a 199. § (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Mindezeken túl az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.