Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...feltöltésre kerüljenek.A fentiekben hivatkozott 3. § (2) bekezdésének rendelkezése a következők szerint szól: az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ezekrészletes indokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hárommunkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésétkövetően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és azt mindenajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Ajánlatkérők saját eljárásrendje

Kérdés: Úgy hallottuk korábban, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják az eljárás rendjét. Ez így lesz-e a jövő évtől, és ha igen, milyen keretek között?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ezek részletesindokáról, a döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb hárommunkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésétkövetően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és azt mindenajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] ...a74. § (6) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése;– az ajánlatok benyújtására és felbontására a 79. és 80. §;– az ajánlatok elbírálására a 81-89/A. § és a 90. § (5)bekezdése, továbbá a 91. és 92. §;– az ajánlatok elbírálására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább háromajánlattevőt kell magában foglalnia.Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a közbeszerzésitörvény 90. § (2) bekezdésének és a 199. § (3) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...ismertetése adokumentációban is megadható.A Kbt. (3) bekezdésének – előzőekben ismertetett – d) pontjaszerinti módszerekről, az ajánlatok elbírálásáról a Közbeszerzések Tanácsaajánlást készít [Kbt. 57. §-ának (1)-(6) bekezdései].Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken túlmenően a Kbt. 81. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Mindezeken túl az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.