Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...mértékben érdektelen."Az eset tehát segít annak elhatárolásában, milyen formában és módon van lehetőség a tervezőt igénybe venni az ajánlattétel során, azaz gyakorlatilag bevonni az ajánlattételbe.A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban szigorúbban értelmezte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozókról és teljesítésben való részvételük arányáról tett ajánlattevői nyilatkozatoknak a több szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában történő módosítására, mely fontos nóvum, hiszen életszerűbbé teszi különösen a tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatnak minősül, ha valamelyik hamis adatot tartalmaz.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő -a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is – dokumentációt köteles készíteni,amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérőújabb, a 299. § (1) bekezdésének b) pontja vagy (2) bekezdésének a) pontjaszerinti ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, akiajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.