Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem a Dinamikus Beszerzési Rendszerben történik az ajánlattétel, továbbá hogy az ajánlati kötöttség beáll az ajánlat benyújtásával. A Kbt. az aránytalanul alacsony ár körébe sorolja a kérdésben is jelzett jogkérdést. Miután aránytalanul alacsony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás részvételi szakaszának szabályait, a dinamikus beszerzési rendszerben a beszerzés megvalósítására a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszának szabályait alkalmazza – Kbt. 107. §-ában foglalt eltérésekkel. A DBR-ben nincs lehetőség tárgyalni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Szerződéspontosítás lehetősége a Kbt. 122/A. §-a alapján indult eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség. Ettől eltekintve azonban az eljárástípus a nyílt eljárás jegyeit viseli magán, azaz az ajánlati kötöttség az ajánlattételt követően beáll, tárgyalásra nincs lehetőség, mivel nem a Kbt. 122. § (7) bekezdése alapján indul az eljárás, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban I.

Kérdés: A tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok benyújtása előtt a fedezetet ismertetni kell. Hogyan lehetséges ez, ha nem írom elő a végleges ajánlatok benyújtását? Mikor kell ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...– például a dokumentáció tartalmának változása miatt.A 92. § (7) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Többfordulós eljárás indokoltsága

Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
Részlet a válaszából: […] ...atárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbbajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételifelhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét,az első, illetőleg a megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlat tartalmának megfelelően írásbanmegkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történőajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződéstkötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Szerződés teljesítési határideje eljárási cselekmények késedelme esetén

Kérdés: Egy építési beruházásnál megadom a befejezés időpontját, de az eljárás eredményét a felhívásban megjelölt időpontig nem tudom kihirdetni, valamint a szerződéskötés időpontja is csúszik a tervezett időponthoz képest. Ilyen esetben az eredeti teljesítési határidőre kell-e megkötni a szerződést, majd azt rögtön módosítani, vagy a csúszás miatti idővel módosult teljesítési határidővel kell megkötni a szerződést? (Ez az indok a szerződéskötéskor már előre látható.)
Részlet a válaszából: […] ...lehet azeljárás nyertese, és nem lehet vele szerződést sem kötni. [Emlékeztetőül: a Kbt. 76-78. §-ai értelmében az ajánlatkérőaz ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban,illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.