Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
Részlet a válaszából: […] ...jogcímet alkalmazva, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzon, és abban kizárólag a korábbi szerződő partnerét kérje fel ajánlattételre. Ez esetben egy korlátozó feltételt kell még figyelembe venni, nevezetesen azt, hogy a szerződések (a korábbi és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Eljárásrend választása

Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
Részlet a válaszából: […] ...Utóbbi mellett érv, hogy a tárgyalás során lehetőség van a szerződés pontosítására, a műszaki kérdések egyeztetésére a végső ajánlattételt megelőzően. Sajnálatos módon uniós forrásból megvalósuló projekt esetében a tárgyalásos eljárásforma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő megsértette a keretmegállapodásban a verseny újranyitására, vagy a DBR-be felvett gazdasági szereplők ajánlattételre felhívására vonatkozó kötelezettségét, vagy– a szerződéskötésre nem az eljárásban alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...hatással az ajánlati kötöttségre. Ebben a vonatkozásban érdemes a Ptk. szabályait ismertetni, hiszen az ajánlathoz való kötöttség az ajánlattételi határidő lejártával áll be, azaz amikor az ajánlat hatályosul.A Ptk. 6:64. § (1) bekezdése alapján, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdésének megfelelően történik, azaz az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni– az ajánlattevők részére az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos félreértéseket tisztázzuk.Az útmutató egyértelműen felhívja a figyelmet arra, hogy a kétszakaszos eljárások második, ajánlattételi szakaszában pedig új gazdasági szereplő bevonására csak az ajánlatkérő Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kárigény érvényesítése konzorciummal szemben felelősségbiztosítás alapján

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...a közös ajánlattevők között, akkor a tervezői felelősségbiztosítást a két tervezőnek kell biztosítania.Összességében a közös ajánlattétel egyetemlegessége miatt csak olyan biztosítás (vagy biztosítások) fogadható(ak) el, amely(ek):– valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.
1
2
3
7