Adattartalom külső tárhelyre helyezése EKR-ben történő tájékoztatással

Kérdés: Elfogadott az, ha az ajánlatkérő egy építési beruházás esetén a nagy terjedelmű műszaki dokumentációt az EKR-be feltöltött tájékoztatásban jelzett címen elérhető szerverre tölti fel? Ha elfogadott, elegendő-e, ha csak az ajánlattételi határidő lejártáig marad ott az anyag? Ez esetben hogyan történik a továbbiakban az iratmegőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...feltöltheti az ajánlatkérő saját tárhelyére a dokumentumot, melyet saját felelősségére olvashat, felhasználhat az ajánlatkérő az ajánlattétel során, de arra nem hivatkozhat, ha eltérés van az EKR-ben feltöltött és a külső tárhelyen elérhető anyag között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...1. része vonatkozásában a teljesítési határidőt 11 hónapra módosította.A jogorvoslati fórum szerint az ajánlatkérőknek az ajánlattételi határidő lejártáig lehetőségük van a felhívás és a közbeszerzési dokumentáció tartalmának módosítására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Felelősségbiztosítás mint alkalmassági feltétel kiírása

Kérdés: Ajánlatkérőként építési beruházás megvalósítására indítunk közbeszerzési eljárást. A szerződés teljesítése során a vállalkozónak rendelkeznie kell érvényes szakmai felelősségbiztosítással. A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolható az előírt felelősségbiztosítás fennállásáról szóló igazolással. Ugyanakkor a 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a szerint az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – az elő­írt felelősségbiztosítás megkötésére, illetve a már meglévő biztosítás előírtaknak megfelelő kiterjesztésére. Jogszerű-e, ha már az ajánlattételi szakaszban, alkalmassági feltételként megköveteljük a szigorúbb, a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a felelősségbiztosítás meglétét, és előírjuk, hogy ennek igazolását csatolják az ajánlattevők az ajánlatukhoz, vagy ezt megengedőbb módon csak a szerződéskötés feltételeként írhatjuk elő?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással – 14. § (1) bekezdésének d) pontja.Ennek keretében azonban csak az ajánlattétel során benyújtott felelősségbiztosítást értékelheti.Az építési beruházások közbeszerzésének részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...nem szabad elfeledkezni arról, hogy amennyiben a beszerzés tárgya lényegesen egyszerűbb lett volna, akkor más ajánlatok érkeztek volna az ajánlattétel szakaszában. Tehát függetlenül attól, hogy magát a beszerzés tárgyát az ajánlatkérő nem kívánja bővíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevőpedig az ajánlatához a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Projektszervezettel kapcsolatos követelmények a jelenlegi szabályozásban és 2012. január 1-jétől

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni a Kbt. 55. §-át? Jövőre is ugyanez marad a szabály?
Részlet a válaszából: […] ...54. §-a írja elő az alábbi tartalommal.Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében azajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy azajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, azegészségvédelemre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdését is, mely szerint amennyiben az ajánlatkérő a felhívásbanlehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a szakági,üzemeltetési, engedélyezési vagy garanciális szempontból szorosan összetartozórészeket e szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlat tartalmának megfelelően írásbanmegkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történőajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel (91. §) kell szerződéstkötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Az előző bekezdés nemalkalmazandó, amennyiben a törvény negyedik része alapján lefolytatottközbeszerzési eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul.A Közbeszerzések Tanácsa az illetékes ellenőrző szerveknek,valamint a 308. § (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2