Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...rendelkeznek azajánlat érvénytelenségének eseteiről. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg meghirdető hirdetményre és közzététe-lének napja:d) Hirdetmény közzététele nélküli eljárás esetén azajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottságtájékoztatásának napja:e) Hivatkozás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatok felbontása nélkül az ajánlatkérőújabb, a 299. § (1) bekezdésének b) pontja vagy (2) bekezdésének a) pontjaszerinti ajánlattételi felhívásra köteles. Ennek során azt az ajánlattevőt, akiajánlatot nyújtott be, ismételten fel kell hívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatérvénytelenségének eseteit sorolja fel. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Közbeszerzési eljárás érvényessége

Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha a Kbt. IV. része (nemzeti értékhatárok alatti értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás folyamata a Kbt. 299-300. §-ai szerint a következő:Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha az egyszerű közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...az ún. kiegészítő tájékoztatás jogintézményét. A rendelkezések alapján az ajánlattevő – éppen a kiírásnak mindenben megfelelő ajánlattétel érdekében – mind az ajánlati felhívásban, mind pedig a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.
1
8
9