39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 Alvállalkozói nyilatkozat és EKR
Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
2. cikk / 39 Ajánlattétel holdingstruktúrában
Kérdés: Amennyiben közös ajánlattevők azonos holdinghoz tartoznak, de szeretnék a többi céget is igénybe venni, abban az esetben feltétlenül kapacitást biztosító szervezetek lesznek-e, és kell-e EEKD-t is benyújtaniuk, vagy sem?
3. cikk / 39 Korábbi érvénytelen jelentkezést beadó csatlakozása a DBR-be
Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben a részvételi szakaszban érvénytelen részvételi jelentkezést benyújtó jelentkező a DBR fennállása alatti időszakban a későbbiekben csatlakozhat-e újból a rendszerhez új részvételi jelentkezés benyújtásával? Például, ha a részvételi szakaszban nem volt referenciája, de a DBR kétéves fennállása alatt alkalmassá válik, nyújthat-e be újabb részvételi jelentkezést úgy, hogy a rendszer felállításakor kiadott összegezésben érvénytelen részvételi jelentkezőként szerepelt?
4. cikk / 39 DBR ajánlattételi szakasza a KEF portálon
Kérdés: Milyen módon zajlik a dinamikus beszerzési rendszer ajánlattételi szakasza a KEF portálon?
5. cikk / 39 Meghatalmazás és kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat címzettje közös ajánlattételnél
Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?
6. cikk / 39 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
7. cikk / 39 Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része
Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
8. cikk / 39 Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén
Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
9. cikk / 39 EEKD aláírása az EKR-ben
Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
10. cikk / 39 Ajánlatkérő jogorvoslati lehetősége eljárási, dokumentációs hiba esetén
Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?