Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...értékelte, hogy a kérelmezett az ajánlatkérővel a Kbt. 131. § (9) bekezdésében szabályozott mentesülési körülményeket az ajánlattételi kötöttségének időtartama alatt nem közölte, tehát csak az eljárás eredményének közzétételét követően jutott arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...esetben az ajánlatkérő hozzájárulása szükséges, és a jogutódlás folytán sem válhat a szerződés alanyává olyan szervezet, amely az ajánlattételi felhívás szerinti kizáró okok hatálya alá tartozik, illetőleg amely nem teljesíti az ajánlattételi felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] ...eljárási cselekményt rögzít ennek kapcsán, mely hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás specifikus. Ezek az alábbiak:– AFHNT – Ajánlattételi felhívás küldése (HNT) eljárási cselekmény: Az eljárási cselekmény célja, hogy az előkészítés szakaszában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2) bekezdése alapján kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint nem szükséges a kapacitást biztosító szervezettől beszerezni az érintett terméket. Válaszunkban a kapacitást biztosító szervezet definíciójából indulunk ki.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés teljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet a válaszából: […] ...is ütközik.Megengedőbbek az ajánlatkérők a nemzeti rezsim esetében, hiszen EEKD hiányában valójában könnyebben megoldható az ajánlattétel a kapacitást biztosító szervezet regisztrációja nélkül is, mely véleményünk szerint továbbra is a 10. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához a közbeszerzési törvény 138. §-át kell elolvasnunk. Az (1) bekezdés értelmében az alvállalkozó, még ha bejelentett is, nem jelenik meg a teljesítésre kötelezettek között. Ez természetes, hiszen az ajánlattevővel van szerződéses viszonya az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Mi minősül ajánlatnak az EKR-ben?

Kérdés: Az EKR-ben végszükség esetén előfordulhat, hogy például egyetlen kitöltött felolvasólap-űrlap gyakorlatilag ajánlattétel legyen, és a többi dokumentum feltöltése hiánypótlás keretében teljesüljön?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet főszabályként kötelezővé teszi az űrlapok kitöltését az alábbiak szerint:Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Szerződés tartalmának változtathatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződésről tárgyalni még aláírás előtt, ha már kihirdettek minket nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...nem lényeges elemeit a nyertes ajánlattevővel pontosítsa külön tárgyalás során. Mivel a versenypárbeszéd esetében nincs lehetőség az ajánlattételt követő tárgyalásra, így a jogalkotó a nyertes ajánlatot tevő számára engedi meg a szerződés pontosítását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...azt aláírta az érintett, egyrészt jogosult volt azt aláírni, mint cégjegyzésre jogosult, másrészt pedig például a hiánypótlási vagy ajánlattételi határidő lejártát megelőzően történt az aláírás. Nem azt igazolja tehát, hogy mikor küldték el az adott fájlt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
1
2
3