Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az ajánlatkérők, miközben arra alkalmas ez a megoldás, hogy már az első ajánlattétel során viszonylag reális kép alakuljon ki az árak tekintetében. Nem tekinthető eljárástípus-változásnak, hiszen marad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...korábban mindent annak érdekében, hogy az ajánlatkérő saját közbeszerzési eljárásának elhúzódása ne akadályozza saját magát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Részajánlattétel lehetőségének mellőzése közszolgáltatóknál

Kérdés: A közszolgáltatóknak nem kell indokolni a részajánlattétel lehetőségének mellőzését. Jelenti-e ez azt is, hogy vizsgálni sem kell? Vagy célszerű a fiókban tartani egy belső indoklást?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. általános szabálya rögzíti, hogy mit szükséges a hirdetményben a részajánlattétellel kapcsolatban megtenni. Az alábbi 60. § értelmében tehát az általános tájékoztatás irányadó, melyet kiegészít a részajánlattétel lehetővé tétele esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...közül legfeljebb a keretszám felsőhatáráig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtójelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást;– a keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magábanfoglalnia. A keretszámnak a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástközvetlen ajánlattételi felhívásként is értelmezi a törvény a IV. fejezetben,azaz úgy is tekinthető, mintha egy kétszakaszos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.