21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz
Kérdés: Önkéntesen csatlakoztunk a DKÜ által kötött központosított keretmegállapodáshoz. A keretmegállapodás számos hardverterméket tartalmaz, amelyek esetén a DKÜ megjelölte, hogy mely termékek rendelhetők önállóan és melyek nem. Több KM 2 eljárást folytattunk már le a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint, sikeresen. Most olyan termékeket kellene beszereznünk szakmai szervezetünk igénye alapján, amelyek a keretmegállapodás műszaki mellékletében ’önállóan nem rendelhető’ megjelölést kapták. Az a kérdésünk, hogy a tervezett KM2 eljárásban – hivatkozva a korábbi szerződésekre – kérhetjük ezek szállítását?
2. cikk / 21 Dinamikus beszerzési rendszerben ajánlattételi kötelezettség
Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel árubeszerzésre. Az egyik ajánlattételi felhívásunkra nem érkezett ajánlat. Hogyan tudjuk kötelezni az ajánlattevőket, hogy tegyenek ajánlatot?
3. cikk / 21 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
4. cikk / 21 Összegezés módosítása szerződéskötés után
Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
5. cikk / 21 Színlelt ajánlattétel
Kérdés: Mennyiben tilos az ajánlattevőnek egy egyszerű hiánypótlás során hibát véteni? Mennyiben minősül mindez színlelt ajánlattételnek?
6. cikk / 21 Ajánlatkérő igényének jogszerűsége az ajánlatban bemutatott szakemberek számával kapcsolatban
Kérdés: Van-e bármilyen általános szabály arra nézve, hogy az ajánlatkérő hány, a teljesítésbe bevonni kívánt szakember bemutatását követelheti meg az ajánlattétel feltételeként?
7. cikk / 21 Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága
Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
8. cikk / 21 Ajánlat szerződésteljesítés megkérdőjelezésén alapuló elutasítása
Kérdés: A C-296/20. számú ügyben egy nagyon érdekes következtetést olvastam, aminek a lényege, hogy az uniós szabályokkal ellentétes, ha az ajánlattevő ajánlatát pusztán azzal az indokkal utasítják el, hogy az nem bizonyítja, hogy az ajánlattevő teljesíti az érintett szerződés teljesítésére vonatkozó feltételt. Ebben az esetben ezáltal nincs is értelme előírni bármit, ha ezt nem követelheti meg az ajánlatkérő? Mi ebben az esetben a megoldás?
9. cikk / 21 Közzétételre megküldés határideje részleges eredménytelenség esetén
Kérdés: Részleges eredménytelenség esetében hogyan kell számítani a közzétételre megküldés határidejét?
10. cikk / 21 Számlabefogadás konzorciumi partnerek közötti vita esetén
Kérdés: A közbeszerzés hatálya alá tartozó építőipari vállalkozási szerződésben foglalt munkákat közös ajánlattevő vállalkozók elvégezték. A megrendelő kiállította a végteljesítési igazolást. A felek az ajánlattételi eljárásban csatolt együttműködési megállapodásuk szerint 80%-20% arányban jogosultak a vállalkozói díjra. A végszámlát ezen arányszám szerint kibocsátotta az egyik ajánlattevő vállalkozó. A másik ajánlattevő (a konzorciumvezető) vállalkozó nyilatkozott a megrendelő felé, hogy a felek között a teljesítés arányának mértékében elszámolási vita van, ezért kéri a megrendelőt, hogy küldje vissza a másik ajánlattevő vállalkozó számláját. A számlát kiállító vállalkozó arra hivatkozik, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában a hivatkozott együttműködési megállapodás van hatályban. A megrendelőnek nincs köze a felek esetleges elszámolási vitájához, a fenti megállapodás alapján kell befogadni a számlákat. Ebben az esetben mi a jogszerű eljárás a megrendelő részéről?
