Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...a Mavtv., valamint azNbtv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően; – az ajánlatkérő köteles a részvételi felhívás vagy azajánlattételi felhívás minősítését kezdeményezni, amennyiben a Mavtv. szerintiminősítési feltételek fennállnak; – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Információkérés lehetősége adott eljárásról

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredményét hirdetménnyel közzétették. Kérdés, hogyan lehet tudni, milyen alapon folytatták le? Például 1 fős cég, 600 milliós nagyságrendű tervezési munka, alvállalkozó bevonása nélkül. Hogyan vizsgálták alkalmasságát stb.? Az eljárásra vonatkozó dokumentum valahol megtekinthető? Lehet-e információt kérni valahonnan?
Részlet a válaszából: […] ...szerződési elvárásokat és egyéb kötelező felhívási elemeket azérdeklődő ellenőrizni tudja. Miután azonban az ajánlattételi felhívást ilyenesetben hirdetményként nem tették közzé, azzal kapcsolatosan csak azajánlatkérőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Eljárás ismételten hiányos ajánlat esetén

Kérdés: Kérdésünk a hiánypótlással kapcsolatos, nevezetesen: hányszor kell kérni a pótlást, ha ismételten hiányos az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége van a hiánypótlás kizárásárais, minthogy azt – egyebek mellett – a Kbt. 120. § (1) bekezdésének e) pontjamegengedi (az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a hiánypótláslehetőségét vagy annak kizárását). Ha az ajánlatkérő nem zárja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A HR. kérdésben idézett része valóban lehetővé teszi arészekre történő ajánlattételt. Ennek és a kérdésből is kitűnően kialakultgyakorlatnak az ismeretében válaszunkat pontosítjuk annyiban, hogy a HR.alapján a részajánlattételre lehetőség van, bár az nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...részére: a Kbt. 147. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy egyszerűsített eljárásban írásbeli ajánlattételi felhívást küldhessen az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek akkor, ha a Kbt. 147. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.