Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban alegkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek azajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulóstárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő kizárólag a Kbt. 125.§-ának (2) bekezdése esetében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyibenazt az ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtésrészletes szabályait külön jogszabály határozza meg.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján az ajánlatkérő kizárólag a 125. § (2)bekezdése esetében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, amennyiben azt azajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtésrészletes szabályait külön jogszabály határozza meg;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...úgy, hogy a tárgyalásos eljárásmegkezdésének napján az ajánlatkérő benyújtja – közvetlenül, telefaxon vagy elektronikusúton – az ajánlattételi felhívást a Döntőbizottsághoz, emellett megadja azajánlattételre felhívni szándékolt szervezetek (személyek) nevét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat is,a negyvennapos határidőnél rövidebbet is meg lehet határozni. Ebben az esetbenaz ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívásmegküldésének napjától számított huszonhat napnál) nem alkalmazható.A Kbt. ismertetett szabályain túl a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.