Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése

Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdéséregondolt, amelynek értelmében az egyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §(2)-(3) bekezdése, az 52. §, az 56. §, az 57. § (1)-(2) bekezdése, (3)bekezdésének a)-b) pontja és (4)-(5) bekezdése, a 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Eljárás megfelelősége részpályázati lehetőség biztosítása esetén

Kérdés: Kérdésünk öt részből áll, a következők szerint: 1. Élelmiszer-beszerzésre vonatkozó ajánlati/részvételi felhívásunkat a Közbeszerzési Értesítőben tettük közzé nyílt eljárással, amelyben hat részpályázati lehetőséget biztosítottunk. Feltételezzük, hogy az ajánlattételi határidőig mind a hat részre nem érkezik majd be három-három ajánlat, csak mondjuk összességében három pályázat, amelyből postabontáskor derül ki, hogy ezekből is egy pályázat az első részre, kettő pályázat pedig a második, egész pályázatra érkezett. A többi – harmadik, negyedik, ötödik és hatodik – részpályázatra egy pályázat sem érkezett. Fentieket alapul véve kérdésünk az, hogy az összességében beérkezett három pályázat alapján a postabontás, illetve értékelés terén helyesen jártunk-e el, avagy sem? 2. Az első számú részpályázatra beérkezett egy darab pályázatot eredményesnek ítéljük, ezért az azt benyújtó által tett ajánlatot elfogadjuk. A pályázatot eredményesnek véljük – a szerződést megköthetjük-e? 3. A második részpályázatra beérkezett kettő darab pályázat közül egy nem felel meg a pályázati kiírásnak, ezért azt eredménytelennek, míg a másik pályázó a kiírásoknak megfelelt, ezért az ő ajánlatát is eredményesnek mondhatjuk, és vele a szerződést is megköthetjük? 4. A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik részpályázatot ismét meghirdetjük, de összességében az már nem éri el a nemzeti értékhatár felét. Ebben az esetben is Közbeszerzési Értesítőben kell-e a pályázatot meghirdetni másodszor, vagy elég, ha csak a három pályázónak megküldjük, amelyek között a korábbi, második részpályázatnál sikertelen pályázó szerepelhet-e? 5. Ha a 3-6. részpályázat valamelyikére ismételten nem érkezik be egy pályázat (ajánlat) sem, vagy ha be is érkezik, az ismételten eredménytelen, akkor hogyan, milyen formában szerezhetjük be élelmiszer-szükségletünket?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelennek kellhirdetni a közbeszerzési eljárást. A beszerzési értékre tekintettel elegendőhárom ajánlattevőnek közvetlenül ajánlattételi felhívást küldeni a Kbt. 299. §(1) bekezdés b) pontja szerint. A három ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] ...köteles ennek eleget tenni, feltéve hogy ésszerű időben kérték, illetőleg annak ellenértékét megfizették.Végül lényeges, hogy az ajánlattételi felhívásnak – egyebek mellett – tartalmaznia kell a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben azonban az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] ...részére: a Kbt. 147. §-ának (2) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy egyszerűsített eljárásban írásbeli ajánlattételi felhívást küldhessen az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlattevőknek akkor, ha a Kbt. 147. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...meghívásos eljárásnál, a két szakaszból álló eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidő nem határozható meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Itt is érvényes azonban az a szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás folyamata a Kbt. 299-300. §-ai szerint a következő:Az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben köteles közzétenni, ha az egyszerű közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Határidők egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban milyen legrövidebb határidők adhatók meg az ajánlattételre nyitva álló határidőnek, eredményhirdetési, illetőleg szerződéskötési időpontnak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi határidőnek, az ajánlatok felbontása helyének és idejének, a szerződéskötés tervezett időpontjának, valamint az ajánlattételi felhívás feladása, megküldése napjának megjelölésére köteles. A fentieken túlmenően a Kbt. 300. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.

Keretmegállapodásos eljárás nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Hogyan szabályozza az új Kbt. a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén a keretmegállapodásos eljárást? Meghatározza-e a Kbt. az ajánlattevők minimális létszámát ezekben az eljárásokban? Mit tartalmaz a hirdetmény az ilyen típusú eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szerinti kivételekkel – nyilvános, továbbá annak tartalma közérdekű adatnak minősül.A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek – illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Megkezdett közbeszerzés

Kérdés: Mi minősül megkezdett közbeszerzésnek? A május 1-jén már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban mely jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...értjük. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében vagy az egyszerűsített eljárás meghatározott eseteiben pedig az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni. Ez utóbbi érvényes a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
7
8